Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

programját (FGY:163.) Radnóti csak szegedi évei után tudott valójában részt venni az összejöveteleken. 1939. június 25-én Radnóti és felesége a Vajda János Társasággal Esztergomba utaztak, de amikor az útitársaság megtudta, hogy Radnótiénak nincs pénzük a kirándulásra, kiadásaikat éppen Platz fedezte (FGY:451.). - 379 PROTESTÁNS SZEMLE (1889-1920; 1924-1944): teológiai, majd kulturális folyóirat. Első korszakában főleg teológiai és egyházi kérdésekkel foglalkozott, 1924-es újraindulása után általános jellegű kulturális lappá alakult, a protestáns értelmiség fontos műhelye lett: szépirodalommal, társművészetekkel, tudománnyal egyaránt foglalkozott, jelentős volt kritikai rovata is. 1930-tól 1938-ig Árpily Lajos költő szerkesztette. - A szerkesztőségnek küldött Pogány köszöntőről Csanádi József írt bírálatot (1931. máj.), Radnóti más köteteiről azonban nem jelent meg itt kritika. - 23 B. RADÓ LILI (1896-1977): költő, író. Zenei iskolát végzett, dalokat és kórusműveket, ezek mellett meséket is írt, ifjúsági lapokba is dolgozott. - Meghatározó tagja volt a Vajda János Társaságnak, az elnökségben különféle funkciókat töltött be, előadásokat tartott, verseket olvasott fel és adott elő másoktól. 1935-ben megjelent második kötetéről Radnóti rövid bírálatot írt: „költészete lázadásnélküli önkifejezés, formakeresésében is a legkisebb ellenállás irányában halad. Úgy crzcm, éltem című új kötetének a tudatosan asszonyi magatartás és elégikus hangjának lágy tónusa ad egységet" (Három asszonyköltő. Nyugat, 1937. szept.). - 286 RÉDEY TIVADAR (1885-1953): irodalom- és színháztörténész. 1910-től 1935-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1925-34 között a Magyar Könyvszemle szerkesztője. A Vajda János Társaság gyakori előadója. - 306, 332, 378 REINHOLD ALFRÉD (1907-1993): költő, regény- és esszéíró. Radnótival vélhetőleg 1926-ban került kapcsolatba, amikor megalapította - már nem diákként, hanem tisztviselőként - a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Kör (vagy: Haladás Kör) középiskolai diákszervezetet, amelyhez Radnóti szinte már indulásakor csatlakozott: 1926. december 20-án Hogyan lehet egy költeményt jobban elvezni, szavalva, vagy olvasva? címmel tartott előadást. Radnóti 1927 januárjában a Kör választmányi tagja lett. Emellett a Kör adta ki a Haladás című diáklapot, amelynek 1927 januárjától Radnóti főmunkatársa volt, s 1926 decembere és 1927 márciusa között összesen nyolc verset, egy elbeszélést és két színikritikát közölt benne, tehát „a Haladás volt első irodalmi otthona, indulásának igazi színhelye", és „előiskolát jelentett a későbbi, igazi irodalmi élethez. Bizonyos, hogy Reinhold Alfréd mégoly zavaros nézetei sem voltak hatástalanok rá" (FGY:71,74.). Egy évvel később, 1928 októberében kerültek újra kapcsolatba, amikor Radnóti a Reinhold szellemi vezetésével szerkesztett „1928" című, mindössze két számot megélt lapban - melynek szerkesztője is volt - öt verset és négy bírálatot jelentetett meg. Ez utáni kapcsolatukra nincs jel, nézeteik fokozatosan távolodtak. Reinholdnak 1932-ben látott napvilágot egyetlen, magyarul megjelent kötete, Reinhold Alfréd első cs utolsó lírai kötete címmel, majd 1936-tól Londonban élt, s angol nyelven több kötetet kiadott. - 9 REITZER BÉLA (1911-1942) szociológus, Radnóti szegedi diáktársa és barátja, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja. 1929-33 között végezte tanulmányait a jogi karon, de „áthallgatott" a bölcsészkarra is, járt pl. Sík Sándor óráira is. „1934-ig ő volt a Művészeti Kollégium titkára, s e minőségében, de alkata révén is, az egyik leghasznosabb tag lett. Nemcsak az adminisztrációt látta el, de afféle informatikai »kapuőrként«, jelentékenyen befolyásolta társai tájékozódását, eszmei útkeresését" (Lengyel 1990b). Ezt követően Kecskeméten volt egy évig katona, eközben jelent meg, 1935 elején, a Művkoll 14. kiadványaként A proletárnevelés kérdéseihez című könyve (amely disszetárcáiója is volt egyben). 1935 végétől a fővárosban élt és dolgozott. 105