Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

programját (FGY:163.) Radnóti csak szegedi évei után tudott valójában részt venni az összejöveteleken. 1939. június 25-én Radnóti és felesége a Vajda János Társasággal Eszter­gomba utaztak, de amikor az útitársaság megtudta, hogy Radnótiénak nincs pénzük a ki­rándulásra, kiadásaikat éppen Platz fedezte (FGY:451.). - 379 PROTESTÁNS SZEMLE (1889-1920; 1924-1944): teológiai, majd kulturális folyóirat. Első korszaká­ban főleg teológiai és egyházi kérdésekkel foglalkozott, 1924-es újraindulása után általános jelle­gű kulturális lappá alakult, a protestáns értelmiség fontos műhelye lett: szépirodalommal, társ­művészetekkel, tudománnyal egyaránt foglalkozott, jelentős volt kritikai rovata is. 1930-tól 1938-ig Árpily Lajos költő szerkesztette. - A szerkesztőségnek küldött Pogány köszöntőről Csanádi József írt bírálatot (1931. máj.), Radnóti más köteteiről azonban nem jelent meg itt kritika. - 23 B. RADÓ LILI (1896-1977): költő, író. Zenei iskolát végzett, dalokat és kórusműveket, ezek mellett meséket is írt, ifjúsági lapokba is dolgozott. - Meghatározó tagja volt a Vajda János Tár­saságnak, az elnökségben különféle funkciókat töltött be, előadásokat tartott, verseket olvasott fel és adott elő másoktól. 1935-ben megjelent második kötetéről Radnóti rövid bírálatot írt: „költészete lázadásnélküli önkifejezés, formakeresésében is a legkisebb ellenállás irányában halad. Úgy crzcm, éltem című új kötetének a tudatosan asszonyi magatartás és elégikus hangjá­nak lágy tónusa ad egységet" (Három asszonyköltő. Nyugat, 1937. szept.). - 286 RÉDEY TIVADAR (1885-1953): irodalom- és színháztörténész. 1910-től 1935-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1925-34 között a Magyar Könyvszemle szerkesztője. A Vajda János Társaság gyakori előadója. - 306, 332, 378 REINHOLD ALFRÉD (1907-1993): költő, regény- és esszéíró. Radnótival vélhetőleg 1926-ban került kapcsolatba, amikor megalapította - már nem diákként, hanem tisztviselőként - a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Kör (vagy: Haladás Kör) középiskolai diákszervezetet, amelyhez Radnóti szinte már indulásakor csatlakozott: 1926. december 20-án Hogyan lehet egy költeményt jobban elvezni, szavalva, vagy olvasva? címmel tartott előadást. Radnóti 1927 januárjában a Kör vá­lasztmányi tagja lett. Emellett a Kör adta ki a Haladás című diáklapot, amelynek 1927 januárjától Radnóti főmunkatársa volt, s 1926 decembere és 1927 márciusa között összesen nyolc verset, egy elbeszélést és két színikritikát közölt benne, tehát „a Haladás volt első irodalmi otthona, indulásá­nak igazi színhelye", és „előiskolát jelentett a későbbi, igazi irodalmi élethez. Bizonyos, hogy Reinhold Alfréd mégoly zavaros nézetei sem voltak hatástalanok rá" (FGY:71,74.). Egy évvel ké­sőbb, 1928 októberében kerültek újra kapcsolatba, amikor Radnóti a Reinhold szellemi vezetésé­vel szerkesztett „1928" című, mindössze két számot megélt lapban - melynek szerkesztője is volt - öt verset és négy bírálatot jelentetett meg. Ez utáni kapcsolatukra nincs jel, nézeteik fokozato­san távolodtak. Reinholdnak 1932-ben látott napvilágot egyetlen, magyarul megjelent kötete, Reinhold Alfréd első cs utolsó lírai kötete címmel, majd 1936-tól Londonban élt, s angol nyelven több kötetet kiadott. - 9 REITZER BÉLA (1911-1942) szociológus, Radnóti szegedi diáktársa és barátja, a Szegedi Fia­talok Művészeti Kollégiumának tagja. 1929-33 között végezte tanulmányait a jogi karon, de „áthallgatott" a bölcsészkarra is, járt pl. Sík Sándor óráira is. „1934-ig ő volt a Művészeti Kollégi­um titkára, s e minőségében, de alkata révén is, az egyik leghasznosabb tag lett. Nemcsak az ad­minisztrációt látta el, de afféle informatikai »kapuőrként«, jelentékenyen befolyásolta társai tá­jékozódását, eszmei útkeresését" (Lengyel 1990b). Ezt követően Kecskeméten volt egy évig ka­tona, eközben jelent meg, 1935 elején, a Művkoll 14. kiadványaként A proletárnevelés kérdéseihez című könyve (amely disszetárcáiója is volt egyben). 1935 végétől a fővárosban élt és dolgozott. 105

Next

/
Thumbnails
Contents