Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

„Szakemberként, noha életműve csonkán maradt, azok közé tartozott, akik egy nagy tudománytörténeti apálykorszakban a szakszerű, elveiben és módszereiben modern társadalomtudomány magyarországi meghonosításán fáradoztak - nem is teljesen eredmény nélkül" (Lengyel: lm.). - Radnótival a szegedi egyetemen ismerkedett meg, 1930-ban. 1935-től mindketten Budapesten éltek, tartották a kapcsolatot, és a Művkoll is többször megpróbálták „aktivizálni". 1940-ben pedig együtt dolgoztak: ekkor jelent meg Reitzer fordításában Gleichen-Russwurm A bnrokk című kötete (Bp., 1940. Athenaeum), amelybe a verseket Radnóti fordította. Reitzer Béla munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában, vélhetően 1942 végén. - 200 RÓNAY GYÖRGY (1913-1978): költő, író, műfordító, esszéíró. A Nyugat harmadik nemzedékének tagja, 1937-től a Révai Könyvkiadó lektora, 1943-ban társaival megalapította és szerkesztette az Ezüstkor című lapot. Radnótival Sík Sándor ismertette meg. A Kaffka disszertációról kritikát írt (Vasárnap [Arad], 1934. nov. 25.), ő fejezte be Radnóti utolsó nagy, töredékben elkészült vállalkozását, Shakespeare Vízkeresztjének fordítását; Radnóti halála után több tanulmányt is írt költészetéről, katolicizmusáról. - Felesége RADNÓTI KORNÉLIA (1911-1982): tanár. Fiuk Rónay László (1937): irodalomtörténész. - 22, 78,141,163, 211, 274, 333 ROSNER LÁSZLÓ - nem sikerült azonosítani. - 122 ROTT MARGIT - lásd: Szalai Imre SÁRKÖZI GYÖRGY (1899-1945): költő, író. Jogi, zenei és bölcseleti tanulmányokat folytatott, de oklevelet nem szerzett. 1919-1938 között az Athenaeum Kiadó lektora volt, közben 1918-tól publikált a Nyugiban, 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében, 1935-38 közt Gulyás Pált váltva - a Válasz főszerkesztője volt, 1937-38-ban gondozta a Magyarország felfedezése című szociográfiai könyvsorozatot is. A népi írók köréhez tartozott, a Márciusi Front egyik szervezője is volt. 1926-ban jelent meg első kötete (Angyalok harca), ettől kezdve rendszeresen jelentkezett verseskötettel, regénnyel, fordításokkal. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, a balfi munkatáborban (ahol Szerb Antal is) éhen halt. - Radnóti már 1933-ban az ő verseivel is illusztrálva beszélt egy nyilvános előadáson az új magyar költészetről (vö.: Baróti:348-350., FGY: 195-198.), de éppen a Korunk idején alakult ki valós kapcsolat köztük: Radnóti ekkor írt méltató bírálatot Sárközi Viola című regényéről: „Sárközi György számára erőpróba volt ez a regény. Emelkedett és szimbolizmussá nemesedő naturalizmusa gondos írásművészet", műve pedig egy „anyagát teljesen kezében tartó íróművész alkotása, kompozíció, melyen minden a helyén van". De Radnóti azt is hozzáteszi azonban, hogy „Sárközi írói alkatából következik, hogy e regény után, a már elvégzett és remekül megoldott írói feladat után - kísérletezni fog az új regény felé" (Szocializmus, 1935. júl., Próza: 451-452.), nem sokkal később pedig a Sárközi vezette Válasz Radnótinak több versét is közölte: a Július és a három részből (Hétfő este, Kedd este, Déltől estig) álló Napló 1935 szeptemberében, majd 1936 februárjában az Egy eszkimó a halálra gondol, valamint ezek után kritikák jelentek meg Radnóti köteteiről, Tolnai Gábor az Újholdvól, Szerb Antal a Járkálj csak, halálraítélt!-rő\ írt. A Válasz főszerkesztőként Sárközinek is szerepe volt abban, hogy Radnóti eltávolodott a Szép Szótól (vö.: FGY:354.), később pedig mindkettejük versei megjelentek a Vajthó László szerkesztésében kiadott Mai magyar költők (1941) antológiában. - 117 SAUVAGEOT, AURELEN (1898-1988): francia professzor, az általa készített fr.-magyar szótár alapmű volt. 1923-1931 között Budapesten az Eötvös Kollégium franciatanára, 1931-ben visszatért Párizsba, ahol az Élő Keleti Nyelvek Főiskoláján tanított, a finnugor nyelvek között magyart is. Párizsi előadásain járt Radnóti is. - 171, 172, 191 106