Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

felszólítják Kleint, „hogy a lefoglalni rendelt könyv példányait adja át, ha ilyennek birtokában van. Klein Sándor átad egy példányt", amelyet azonnal lefoglaltak (Varga2009b:1511.). Ez a kötet - mivel Klein Demjén képviselőjeként volt jelen - vagy a Demjénnek szóló lehetett (26. sz.), vagy a két nappal korábban Radnótitól kapott saját példánya (39. sz.). - 42 KNER ERZSÉBET (1897-1998): könyvkötő-művész, K. Imre húga. Gyomán nevelkedett, 1924-ben Budapesten nyitott önálló műhelyt. (A világháború után, 1949-ben Chicagóban telepedett le.) -193 KNER IMRE (1890-1944): nyomdász, tipográfus. Radnótival mint a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjával ismerkedett meg, a Meredek út című kötetet a Kner Imre vezette gyomai nyomda készítette, Kner Imre unokaöccse, Haiman György tipográfiájával. Radnótival később is kapcsolatban maradt. - 58, 374 KOFFÁN KÁROLY (1909-1985): grafikus, fotóművész. 1934-1939 közt Párizsban élt. A Louvre grafikai raktárában kutatott, munkája eredményeit az 1940-ben megjelent De Profundis című bibliofil kötetben adta ki. Párizsban egy bábszínház társigazgatója volt, a bábokat maga faragta; ezeket bemutatták az 1937-es párizsi világkiállításon (melyen vendégként Radnóti is részt vett), ezekért - a bábszínház alapítójával, Blattner Gézával közösen - aranyérmet kapott. A negyvenes évek elején műterme az Erzsébet tér 7. szám alatt volt, Grósz Dezsőék textilüzletének szomszédságában. Itt Koffán értelmiégi-művész találkozókat szervezett, később a barátok számára hamis papírokat készített. 1944 tavaszán a nyilasok katonának sorozták be, de ő megtagadta a szolgálatot, és katonaszökevényként bujkált. - Radnóti tágabb baráti társaságához tartozott. 1939-es párizsi útjukon a Radnóti házaspár, Ortutay Gyulával és feleségével, meglátogatta Koffánékat annak párizsi műtermében; a látogatásról a szintén jelen lévő Müller Miklós készített fotókat (Bókay 166-168.). Az utolsó munkaszolgálatra induló Radnóti pedig egy Koffán Károly felesége által kötött piros pulóvert is magával vitt. Halálakor is ez volt rajta, az abdai tömegsír exhumálásánál ez is hozzájárult az azonosításhoz. - 368 KOHEN ZSUZSA - nem sikerült azonosítani. - 328 KOMOR ANDRÁS (1898-1944): költő, író. Budapesten szerzett magyar-francia szakos diplomát, de nem taníthatott, a Franklin Társulat lektora lett. A Nyugat munkatársa volt, 1934-39-ben a Franklin kiadású Tükör filmrovatának vezetője. Radnóti legbelsőbb baráti társaságának tagja. Radnóti elismerő bírálatot írt A varázsló című regényéről, Komor pedig az Apollinaire-fordításokról (Nyugat, 1940. dec.) Az üldöztetések elől feleségével, LENGYEL GIZELLÁval (?—?) közösen kísérelt meg öngyilkosságot; ő meghalt, felesége túlélte. - 304 KOVÁCS MARGIT (1902-1977): kerámiaművész (azaz tréfásan „agyagos"). Radnótiék szomszédja, náluk egy évvel korábban, 1934-ben költözött édesanyjával a Pozsonyi u. 1-be, ahol aztán haláláig élt. Nagyon jó baráti viszony alakult ki köztük. „Mennyi gyermekség és édesség s mennyi művészi ravaszság van Margitban, mindig és újra meglep", írta Radnóti naplójába (52.) Visszaemlékezések szerint Radnótiék lakásában évről évre szaporodtak a Kovács Margit-kerámiák. 1943-ban Radnóti neki olvasta fel először a Non tudhatom... című versét. - 121, 249 KOZOCSA SÁNDOR (1904-1991): bibliográfus, irodalomtörténész, 1926-tól az OSZK munkatársa, 1941-48 közt az Irodalomtörténet szerkesztője, neves könyv- és kéziratgyűjtő. - Radnótival az 1930-as években ismerkedtek meg az OSZK-ban, ahol Kozocsa dolgozott, Radnóti pe100