Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

dig be-bejárt az ottani barátaihoz. Tartós barátság szövődött köztük. Kozocsa írt a Meredek útról (Kat. Szemle, 1939. máj.). Visszaemlékezése szerint Radnótinak a második munkaszolgálat alkalmával is segíteni próbált, és 1943-ban ő is aláírta a munkaszolgálat alóli felmentésért beadott kérvényt (FGY:583.). Ugyanekkor a La Fontaine-fordítások kiadásánál közvetített a költő és a Rózsavölgyi kiadó között: a kötet eredetileg itt jelent volna meg, Radnóti később azonban a számára előnyösebb Franklint választotta - Kozocsa segített a szerződést méltányosan felbontani is (Kozocsa). - 74, 75, 91,137,160,197, 230, 231, 271, 293, 305, 329, 346 LABORCZ IRÉN - lásd Gachot, Francois LACZKÓ JUDIT - nem sikerült azonosítani. - 59 LÁNYI TIBOR (?-?): feltehetőleg azonos a Naplóban L. Tiborként és T.-ként említett munkaszolgálatos baráttal, aki 1942 őszén a fogfájós költőnek segített elviselni a fájdalmat: „T. egész nap »lógat«, ülök egy román parasztház udvarán Köröspestesen. Rettentő fáradt és ideges vagyok, - észreveszi. Primitív, bosszúálló, de jólelkű fiú. Nem tiltakozom, pedig a »lógatás«-t nem szeretem" (Napló:233.). A második munkaszolgálat négynapos pihenője után a ládagyárban ismét együtt dolgoztak, 1942 november-decemberében. - 312 LÁSZLÓ GYULA (1915-1998): költő, író, szerkesztő. Gyári munkás volt, részt vett az illegális kommunista mozgalomban. 1934-től 1944-ig a Népszava külső munkatársa volt. 1936-37-ben, Vértes György szerkesztősége idején, részt vett a Gondolat (1935-1937. nov.) szerkesztésében. A harmincas évek végén megalakították a Munkásírók csoportját, antológiákat is kiadtak. - A Gondolat szerkesztőségében ismerkedhetett meg Radnótival, akinek ekkor majdnem minden számban jelent meg írása: három verse (Háborús napló, 1936. márc.; Elcgia, 1936. jún.; Hispánia, Hispánia, 1937. szept.-okt.), egy fordítása (Pierre Robin: Malaga. 1937. júl.-aug.) és hét bírálata látott itt napvilágot. Emellett a lap életében megjelent Radnóti-kötetekről írtak is. - 188 LENGYEL BALÁZS (1918-2007): kritikus, író, szerkesztő. Radnóti egyik irodalmi barátja, pártfogoltja: első kéziratait a költő javította, s adott tanácsokat neki. Emlékeit a Radnóti két dedikációja című írásában adta közre (In: Uő.: Két sorsforduló. Bp., 1998. 243-245.) - Felesége: NEMES NAGY ÁGNES (1922-1991): költő, műfordító, esszéíró. - 185, 212, 351, 352 LENGYEL GIZELLA - lásd: Komor András LIGETI MAGDA (1909-1977): ideggyógyász-pszichoanalitikus. Oklevelet a szegedi egyetemen szerzett, 1934-ben lett orvosdoktor. 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán, majd különböző rendelőintézetek idegosztályain, pszichoterápiás rendelésén mint szakorvos, ill. szakfőorvos működött. Az irodalmi és művészi világhoz sok kapcsolat fűzte, jó barátságban volt Radnóti Miklóssal. A pszichoanalízissel és a gyermekek nemi felvilágosításával foglalkozó műveket írt, pl.: Menekülő lelkek (Bp., 1943). Apja Ligeti Jenő (1875-1968) ismert szegedi újságíró volt. - Férje PETI SÁNDOR (1898-1973): színész, aki származása miatt 1939-1945 között nem játszhatott színpadon. - 17, 62,138,170,198, 272, 314 MADARAS ISTVÁN - nem sikerült azonosítani. - 39 101