Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

KÉPES GÉZA (1909-1989): költő, műfordító. A budapesti egyetem magyar-német szakán szerzett diplomát, majd 1933-40 közt Sárospatakon tanított, ezt követően a fővárosba költözött, s a Honvédelmi Minisztériumban lett fordító. Bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba; 1943-ban Baumgarten-díjat kapott. — Radnótival 1941 áprilisában ismerkedett meg, miután a költő március 31-én levélben felkérte őt, vegyen részt a tervezett Szerelmes versek című antológia verseinek fordításában. A könyv végül is - bár cenzúrázva az év végén megjelent, a szegedi Szukits kiadónál. Ezt követően kapcsolatban álltak. 1943-ban, élete utolsó nagyobb lélegzetű munkáját Radnóti éppen tőle kapta: Képesnek szerződése volt a Franklin Társulattal Shakespeare Vízkereszt)ének lefordítására; ezt engedte át - hivatalosan is - Radnóti számára, aki azonban már nem tudta teljesíteni; töredékben maradt fordítását Rónay György fejezte be. - 327 KERÉNYI KÁROLY (1897-1973): klasszika filológus, vallástörténész. Bár Kerényi Színkörének a lap által képviselt szellemisége túlságosan éteri volt Radnóti számára, dolgoztak együtt. Kerényi szerkesztette a Officina Kétnyelvű Klasszikusok sorozatát, amelynek Horatius Noster - Magyar Horatius című kötetének 2. kiadásában (Szerk.: Trencsényi-Waldapfel Imre, bevez.: K. K., Bp., 1940; 3. kiad.: 1943) Radnótinak három fordítása is megjelent. - 196 KERESZTURY DEZSŐ (1904-1996): író, költő, irodalomtörténész. Egyetemi tanulmányait a budapesti, bécsi és berlini egyetemen végezte, 1928-ban szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet. 1929-től Berlinben élt, 1936-tól újra Budapesten, az Eötvös Kollégiumban tanított és 1937-43 közt a Pester Lloyd irodalmi rovatát szerkesztette. - Radnótinak éppen ekkor, 1938-1939-ben több írása jelent meg itt, irodalmi tanulmányok és az Ikrek havának részletei, Turóczi-Trostler József pedig rendszeresen írt Radnóti könyveiről a német nyelvű lapban. 1943-ban elején Keresztury is aláírta a Radnóti munkaszolgálat alóli felmentéséért beadott kérvényt. - Felesége szerepel a Péter Andrásék 1938. január 15-én tartott lakásszentelőjén készült fényképfelvételeken, melyen a Radnóti házaspár is jelen volt (Bókay: 163-164.). - 222 KERN ISTVÁNNÉ - nem sikerült azonosítani. - 184 KERTÉSZ ÉVA (1913-2001): nyelvtanár. Hadiárvaként nőtt fel, édesanyja egyedül nevelte fel. Iskoláit katolikus iskolákban végezte, fiúkkal egy osztályba járt. Gyermekkori barátnője volt Szántó Piroska, későbbi festőművész. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem német-francia szakán végezte, itt barátkozott össze Radnóti Miklóssal. 1936-ban Budapestre jött és férjhez ment. Ekkor belépett a Szociáldemokrata Pártba. Tanári állást a zsidó törvények értelmében nem kapott; nyelvórákat adott. 1938-39-ben férjével Franciaországban élt, ahonnan a háború kitörésekor jöttek haza. Férje az ukrán fronton veszett, ő a csillagos házból menekült el és hamis papírokkal, nevelőnőként vészelte át a háborút. — Férje: ÖSTERREICHER PÁL (1910-1942/43): tisztviselő, könyvelő. 1934-től 1938-ig a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Részvénytársaságnál dolgozott tisztviselőként, emellett 1933-37 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán és a miskolci jogakadémián végezte tanulmányait. 1936. február 2-án vette feleségül Kertész Évát. Munkaszolgálatosként került a II. hadsereggel a Don kanyarba, ahol 1942 telén tűnt el. - 113,148 KLEIN SÁNDOR (?-?): vélhetően az Újmódi pásztorok cneke című kötetet készítő Jupiter nyomda tulajdonosának, Klein Samunak (1882-?) családjához tartozik, feltehetőleg nyomdász volt ő is (erre éppen a dedikáció utal). Életére vonatkozó adatunk nincs, nevét egy helyütt találtuk: az Újmódi ellen indított eljárás során 1931. április 17-én a Demjén József lakásásán tartott lefoglalás alkalmával Demjén kirendelt képviselőjeként mint tanú volt jelen. A lefoglalás során 99