A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Orbán Imre: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor középkori fametszetei

vastagabb ívszél jól megkülönböztethető. Alsó szél látható az A/l-es, B/l-es (Irgalmasság, Az Úr születése - Szent István első vértanú, Napba öltözött Asszony); az A/2-es, B/2-es (Krisztus a kereszten, Szent János evangélista - Aprószentek, Fényűzés) nyomatokon; oldalsó ívszél szerepel az A/4-es, B/4-es (Nagyszombat, Gőgösség - Isten nevét hiába ne vedd, Fösvénység) nyomat esetében. Metszeteink nyomásához a korban megszokott fekete festéket használtak. Mivel a korabeli tömeggyártás részei voltak, kivitelezésükhöz kevésbé finom megmunkálás, kevesebb idő, közepes minőségű, pusztán a nyomást sérülés nélkül kibíró papír elegendő volt.

6 A rajzolatokat tartalmazó lenyomatokat utólag, kézzel színezték.

7 Ez ekkor döntően apácák föladata volt. A színezők munkájukhoz vízfestéket használtak. A színezéssel készítették elő a nyomatokat a naptár összeállítására, és -értékét megnövelve- a későbbi eladásra.

8 Az alsóvárosi metszetek színei mára erősen megfakultak, barnás, sárgás foltokká váltak. A zöld szín azonban még ma is egészen jól kivehető. A megmaradt 16 típusból 14 kép föliratos. Ezek teljesen biztosan egy sorozatot alkotnak. A föliratok nem a dúcok részei, öntött fémbetűkből később szedték és illesztették lécekkel a képek alá. A föliratok nem a köznép számára készültek. A képek ezek nélkül is egyértelműen fölismerhetők. Készítőjük konventuális jelek (&, 10., 26. metszet) és általánosan ismert rövidítésetek (dni, 2., 18. metszet) mellett használt sajátos megoldásokat, félbehagyott, be nem fejezett szavakat, mondatokat. Ezeket egyházi műveltséggel rendelkezők minden további nélkül ki tudták egészíteni. A föliratok a latinul tudóknak szóltak, így még ezen igen egyszerű naptár esetében is kifejezték az Egyház egyetemes voltát és egységét. A képeken föltűnő betűk (a, b, c, d, e, f, g; 2-3, 6., 8., 18-19, 22., 24. metszet) a hét napjait jelölik. Az „a" a hétkezdő vasárnap, a „b" hétfő és így tovább. Ezek mellett a képek szélein láthatunk utólag a papírra került írástöredékeket. Különböző korokból, különböző kezektől származnak. Legrégebbi, későközépkori a Krisztus a kereszten ábra alatti „páter" (B/2-es nyomat) szó. Ugyanitt az ábrák fölött egy 18. századi „Jesus et Maria vobis do cor et" (Jézus és Mária nektek adom a szívem és) fél mondat olvasható. A „B" sorozat 4. nyomatán, a gőgösség kép fölött: „Anima mea" (én lelkem), az „A" sorozat 3. nyomatán, a tiszteld anyádat és apádat metszet fölött pedig egy töredék: „Iesus Ma" látható. A napoknak az „a", „b", „c" stb. betűkkel való föltüntetése szerencsés módon segít rekonstruálni a naptár egymás utáni kétszer négy oldalát. Az említett ünnepek ugyanis folyamatosan, egy héten belül következtek. Ha az A/l-es, A/2-es és a B/l-es, B/2-es nyomatokat (külön-külön) összehajtjuk, és egymásba illesztjük, akkor a sorban ez a négy oldal jött: karácsony (december 23-26), Szent István első vértanú (december 27.), Szent 6 KONC PÁL: Színes „szentkép" kőnyomatok restaurátor szemmel. (In Népi vallásosság a Kárpátmedencében 5. Szerk.: LACKOVICS EMŐKE és MÉSZÁROS VERONIKA. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Veszprém, 2001. 97-104.1.) 97.1. 7 A színes nyomatok előállítása jóval fejlettebb technikai fölkészültséget kívánt. A színes nyomatok ára is magasabb volt az utólag színezett képeknél. 8 Különböző nyomatokkal, szentképekkel, legendabéli és szentírási jelenetekkel, ima- és énekeskönyvekkel, esetleg világi tárgyú más nyomtatványokkal együtt búcsúk, templomok előtt rendezett vásárok kelendő árucikkei voltak a kalendáriumok, melyeket ekkor már olcsón és nagyszámban állítottak elő. 8