A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Péter László: Miscellanea Vásárhelyiensa

l-jén pedig Genersieh Antal (1876-1944) kórházigazgató főorvos, egyetemi magántanár tál-saságában megindította a Vásárhelyi Friss Újságot. 1933. június 4-éig felelős, attól kezdve főszerkesztőként jegyezte a lapot. Kevély Kovács Gáspár című parasztdrámáját Sebestyén Mihály társulata adta elő a nyári színkörben. Ugyanott mutatták be Zsentrivilág című színművét. Állítólag elfogadta a budapesti Nemzeti Színház Könyves Kálmán című történelmi drámáját; bemutatásáról nincs adatom. A király című történelmi drámáját is elfogadta a Nemzeti Színház, de nem mutatta be. Kárász József tudott kéziratban maradt színművéről (Csaba királyfi), regényéről (Egy magyar kalandor bolyongásai) és filmforgatókönyvéről (Páros csillag). Nekrológjában ezt olvassuk: „A legtöbbek előtt ismeretlen Szathmáry Tihamérnak filmírói tevékenysége. Több filmszcenáriumot készített, melyek közül alegkoncepciózusabbatnem sokkal ezelőtt az egyik nagy amerikai filmvállalat lektora több ezer téma és szcenáriumvázlat közül kiválasztva magával vitt Hollywoodba. Egész Európában öt szcenáriumot méltatott erre a lektor, köztük Szathmáry Tihamérét." így volt-e, s ha igen, mi lett velük, nincs róla hír. Kortársai kiváló csevegőnek mondták. „Mint humoros író nem kisebb az anekdotázó előadónál" - írta a Vásárhelyi Friss Újság búcsúztatója. Történetek a Hód-tava partjáról című kötetét így méltatta: „a közeli és régmúlt jellegzetes alakjait, érdekes eseményeit foglalja össze megjelenítő erővel, pompás, tömör stílussal". Bizonyára túlzás, de akkor is jellemző: „Szathmáry Tihamér írásai nélkül ennek a városnak, ennek a népnek a lelke rejtély marad az idegen előtt. О találta meg először a kulcsot, mely a vásárhelyi paraszti, népi lélek igaz karakterének mérhetetlen, titkos birodalmát felnyitotta." Pócsy Miska és Szathmáry Tihamér A Somogyi-könyvtár H. e. 9221. sz. alatt őriz egy kis reklámfüzetet. Bartos Lipót szegedi nyomdájának vásárhelyi származású nyomdásza, Hézső Sándor küldte szét reménybeli előfizetőknek. (A szintén vásárhelyi Alexander Hézsőről, boszniai katonatársáról, Tömörkény szólt elbeszéléseiben meleg szavakkal.)

15 Ezt a példányt éppenséggel Móra Ferenc múzeum igazgatónak címezte. „Két hódmezővásárhelyi jeles írónknak az írásait összegyűjtöttem, és könyv alakban kiadom - írta Hézső Sándor 1928. augusztus 20-án. - Pócsy Miska, Szathmáry Tihamér: szívünk-lelkűnk dédelgetett kedvesei. A gyönyörű szép, talán soha vissza nem térő tősgyökeres magyar jókedv, szívet-lelket felüdítő, felvidító tréfás, csintalan-pajzán írások létrehozói ők." Ezekből a derűs írásokból válogatta kedvcsinálónak szemelvényes füzetkéjét. A mára már elíedelett Pócsy Miska ( 1855-1909) bemutatására Móricz Pál (Magyarság, 1927. jan. 9.) és Móra Ferenc (Délmagyarország, 1927. jan. 6.) írásait közölte. Móráét mentsük meg az utókor számára: Pócsy Miska írásai. Pócsy Miska híres tréfacsinálója volt. valamikor Vásárhelynek, s mikor vagy másfél évtizede meghalt, nagyon jellegzetes figurával lett szegényebb ez a nagyszerű város, amelynek ősi televényéből annyi nagy tehetség sarjadt ki - és annyi sorvadt el az Alföld homokfelhői alatt. Ebben a különös vásárhelyi polgárban, akit baráti ösztökéléssel arra is rá lehetett venni, hogy tollat vegyen a kezébe, és sajátos zamatú történeteit megírja a 13 PÉTER LÁSZLÓ: Infantenszt Alexander Hézső. = P. L. : Tömörkény világa. Bp., 1997. 73-82. 48