A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Péter László: Miscellanea Vásárhelyiensa

nézte okét, de jóindulattal volt irántuk, különösen hivatalos dolgukban mindenkor pártjukat fogta."

8 Nem lehetett véletlen, hogy a Tornyai Társaság megalakulásakor, 1934-ben őt választották alelnökké. Tornyai János mint elnök után. Kárász József még ezt is megírta róla: „A művészet őszinte rajongója és a művészetek pártfogója, karikatúráival ért el sikereket. A képzőművészeti kiállítások megnyitására rendszerint őt kérték föl." 9 Szathmáry Tihamér 1891-ben feleségül vette Zorkóczy Irént (1872-1950), Zorkóczy Lajos (1827-1877) ócsai főjegyző és Schubert Mária (1836-1923) lányát. „Irén, a nevelőanyám egész fiatalon ment férjhez. 19 éves volt, Apuka 21. Nagy szerelmi házasság volt - írta nevelt lányuk, Holies Endréné.

10 - Apuka szülei nagyon ellenezték, hogy ilyen korán megnősüljön, és főleg szegény lányt vegyen el. Azaz, hogy ezt csak a Nagymama

11 mondta, Tapata

12 éppen ellenkezően, azt tanácsolta a fiának, hogy gazdag lányt ne vegyen el. Ő ugyanis gazdagon nősült, és Nagymama mindig éreztette vele, hogy övé a vagyon. Tapata gazdatiszt volt a Károlyi-uradalomban, és ott volt Mártonffy is, nagymama testvére. Nagyon jó barátok lettek, és Tapatát meghívták Domonyba

13

, ahol a Mártonffyak földbirtokosok voltak. Nagymama okos, művelt lány volt, szépen zongorázott, és 52 hold földet, nagy szőlőskertet, házat kapott hozományul. De egyik lába gépben volt. Én soha sem tudtam, miért, nem is mertem megkérdezni, de azt hiszem, gyermekkorában kapta a bajt, talán gyermekbénulása volt. De két egészséges gyermeket szült. Én csak úgy emlékszem vissza rá, hogy mindig karosszékben ült, egyik szobából a másikba is csak bottal tudott menni." Szathmáry Tihamér 1889-ben díjtalan gyakornokként került a városhoz, azután adótiszt, polgármesteri fogalmazó, tb. aljegyző, I. alkapitány, pénzügyi tanácsnok, a Szegedre került „literátus főkapitány", Szalay József (1870-1937) után, 1908-ban főkapitány. A városi dalárda titkára, a katolikus nőegylet alelnöke, a Vöröskereszt elnöke, az anya- és csememővédő-egyesületnek, a kaszinónak vezetőségi tagja, a Magyar-Olasz Bank elnöke. 1918-ban a város polgármesterjelöltje volt. Ám az őszirózsás forradalom 1918. november 10-én elüldözte posztjáról. Attól tartva, hogy Tisza István sorsára jut, anyósáékhoz költöztek Ocsára. Kinevezték azonban Győrbe, ám a proletárdiktatúra kikiáltása után ott is kitelt az esztendeje, s visszatért Ocsára. Onnan a francia demarkációs vonalon átszökve Szegedre jött, és szolgálatra jelentkezett a koraiánynál. Belügyminisztériumi államtitkár lett, Horthy Miklóssal is barátságba került 1919 őszén Horthy Budapest főkapitányává akarta kinevezni, de ő inkább azt kérte, hogy Csongrád vármegye és Hósmezővásárhely kormánybiztosfőispánja legyen.

14 Horthy 1920-ban ki is nevezte. így került a megyeszékhelyre, Szentesre. Majd amikor politikai intrikák miatt lemondott, visszaköltözött Vásárhelyre. Alig múlt ötven, és nyugdíjas lett. Tele tettvággyal. Most élhette ki írói és újságírói ambícióit. 1926-ban főmunkatársa lett a Vásárhelyi Hírlapnak, majd az év végétől, 1926-27-ben szerkesztette a Vásárhelyi Újságot. 1928. január 8 Uo. 104. 9 Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon, 209. 10 Holies ENDRÉNÉ SZATHMÁNY NAGY IRÉN: Családunk története. Kézirat, 1986/87. 5. 11 Szathmáry Elekné Mártonffy Berta. 12 Nagyapa, Szathmáry Elek. 13 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Aszódi járás. 14 Vö. 10. j. 3. 47