A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Péter László: Miscellanea Vásárhelyiensa

1860/6l-ben és 1867-70 közt Csongrád váraiegye főispánja.

5 Szathmáry Miliály felesége és négy gyermekének (Mihálynak, Beliczay Pálné Annának, báró Agamái Károlyné Micinek és Miklósnak) anyja Levendovics Ágnes volt. Második felesége Kamotsay Anna. A ménesmesteri (ménesdirektori) tisztség előkelő állás volt. Ezt bizonyítja, hogy halála után özvegye a nyugdíjon fölül két jobbágytelek (sessio) föld ingyen használatát kapta Károlyi gróftól. Szathmáry Mihály a nyitrai latin iskola négy osztályának elvégzése után 1824-ben önként bevonult katonának. Előbb gyalogos, majd Szegeden huszár lett. Innen azonban „elcsapták", mire bújában a 6. vértesezredbe állt. Tíz évig altiszt volt; 1836-ban lett alhadnagy, 1838-ban főhadnagy és az osztrák sereg salzburgi főlo vas iskolájának segédtanára, 1843-tól kapitánya, tanára. 1848. október 3-án elhagyta ezredét, 20-án átlépett a honvédseregbe. Október 20-ától őrnagy, a 14. huszárezred osztályparancsnoka. Januárban alezredes, februárban ezredes, a Bocskai huszárezred parancsnoka lett. A vásárhelyiek közül ő volt a szabadságharc legmagasabb rangú katonája. Részt vett a kozákok betörését késleltető június 22-i lemesi (maLemesany Szlovákiában) csatában. Augusztus 17-én Lúgosnál fogságba esett. Becsületszóra elengedték, hogy családját meglátogassa, s б tartotta szavát, visszatért Aradra a fogságba. Halába ítélték, de ezt a külföld nyomására 18 évi várfogságra enyhítették. Olmützben (Olomouc, Csehországban) raboskodott. 1856-ban amnesztiával szabadult. Ménesmester lett Tisza Kálmán geszti birtokán, de már 1857-től a pesti nemzeti lovarda igazgatója 1872-ig. Szeme világát elvesztve nyugállományba vonult. Érdekesség, hogy a harmadik gimnazista Tornyai János (1869-1936) rajztanárától. Fodor Lajostól 5 forintot kapott jutalmul, amiért megfestette Szathmáry Mihály huszár ezredesnek nagyított arcképét.

6 Szathmáry Mihály öccséről, Szathmáry Miklósról csak annyit tudunk, hogy felesége Barakovics Amália, s az ő fiuk Szathmáry Elek (1840-1915) törvényszéki jegyző, „a művészetek nagy rajongója", Tornyai János fölfedezője és támogatója pályakezdésekor. Fodor Lajos hívta föl a figyelmét a tehetséges fiúra. Szathmáry Elek elküldte Tornyai rajzait barátjának, rokonának, Ligeti Antal (1823-1890) festőművésznek, a Magyar Nemzeti Múzeum képtára őrének. A jeles tájképfestő, Munkácsy Miliály és Mészöly Géza támogatója, kijelentette: „Isten ellen való vétek volna, ha a gyermek elkallódna vidéken." Szathmáry rajzszereket és festéket vett a kisdiáknak.

7 Szathmáry Elek felesége volt Mártonffy Albertina (Berta) (1841-1926). Egyszülött fiuk, Szathmáry Tihamér. О már Vásárhelyen született 1869. március 6-án. Tornyai Jánossal egy osztálybaj árt az elemi iskolában. 1886-ban érettségizett a református főgimnáziumban. A kecskeméti jogakadémián szerzett oklevelet. Katonaévét Pesten a 68. jászkun ezredben töltötte le. Mint vívó számos díj után 1892-ben elnyerte Magyarország örökös kardvívóvbajnoka címet. Egyik alapítója, első titkára, majd negyven éven át elnöke volt a Hódmezővásárhelyi Testedző és Vívó Egyesületnek. Oktatta is a vívást. Kiss Lajos (1881-1965) csak Nyíregyházára kerüléséig, 1912-ig ismerte közelebbről, ezzel magyarázom, hogy kissé szigorúan jellemezte: „Szép ember, a nők ideálja. Vívóbajnok. Tipikus dzsentry. Ritkán jött a művészek közé, egy kicsit Műiről 5 Hódmezővásárhely története, 1. k. 126, 130, 143-144. 6 Kiss LAJOS: Vásárhelyi művészélet. Bp., 1957.44. 7 BODNÁR ÉVA: Az. újra felfedezett Tornyai. Bp., 1986. 34-35. 46