A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Adattár - Szelesi Zoltán: Csáky József szegedi levelei

analízisében nem ment el odáig, mint Archipenko, Zadkine vagy Gonzales. Ebben, és hogy lényegében egész élete során kitartott a kubista alapelvek mellett, a festő Kmetty Jánost említhetjük Csáky igazi művészi rokonának." Amint a Műgyűjtő 1974. 1. száma hírül adta, Csáky József emlékének legutóbb a párizsi „Dépôt 15" galéria áldozott, amely 1973 őszén hatvan szobrot és száz rajzot mutatott be tőle. A kiállítással egyidőben értékes dokumentációs anyaggal ellátott monográfiát is jelentettek meg róla. Az úgynevezett Csáky-rehabilitációt Donald Kar sham folytatja az egy évtizeddel ezelőtt sírbaszállt magyar származású, Párizsban élt szobrász érdekében, amint ezt a Quinzaine Littéraire című folyóiratban Régine Cathelin-Simonét írja. Ugyanis a második világháború után a „hallgatás összeesküvése" vette körül Csákyt, ahogy halála alkalmából egy francia újságíró kifejezte. Elveszítette műkereskedői kapcsolatát, állami megbízásokat nem kapott és arra sem volt lehetősége, hogy gipszfiguráit kőbe faragja vagy bronzba öntéssé. Szegényen és elhagyatva halt meg, de művészi hite sohasem tört meg. A Csáky munkásságának megbecsüléséhez a magunk részéről azzal szeretnénk hozzájárulni, azokat a leveleit adjuk most közre, melyeket a mester 1961-1970 között Szelesi Zoltán művészettörténésznek Párizsból-Szegedre küldött. Ha a leveleket áttekintjük, tapasztalni fogjuk, hogy az idős és később beteggé váló mester - olykor hosszú oldalakon keresztül. - írt a párizsi, illetve a nemzetközi művészeti eseményekről, a műgyűjtők és múzeumok vele kapcsoltos viszonyáról, a divatossá vált absztrakt művészetről vallott kritikájáról, továbbá lankadatlan akarattal létrehozott újabb alkotásairól. S végül szólt hétköznapjainak eseménytelen szürkeségéről, s a magára hagyatottság nem titkolt fájdalmairól is. A mesternek ezek az utolsó tíz évét tükröző levelei - melyek között a fiatalságát, pályakezdését és párizsi sikereit felidéző sorai is megtalálhatók -, kétségtelenül vallomásértékűek. Tehát a leghitelesebb Csákydokumentumoknak tekinthetők. E levélgyűjtemény híven bizonyítja a modern szobrászat történetében jelentős helyet megillető Csáky-életpálya zárófejezetének legmélyebb emberi és művészi megnyilatkozásait. (1981) Levelek 1 Kedves Szelesi 1961. IX. 9. Ezt a levelet bizonyára nem vártad. Pedig látod írok. Neked írok és a Te személyeden át, szülővárosomnak. És ez nekem mindig jóleső. Amint tudod, dr Lőkös járt nálam. És ha valamit sajnálok, az az, hogy csak nagyon kevés időt tölthetett velem. Hiszen annyi mindent mondhattunk volna a Tiszáról és ennek partjáról. Hiába, az embernek egész életében csak egy szép élménye volt: az ifjúsága, még ha sokszor tele is volt az szomorúsággal. A szomorúság elmúlik, megenyhül és végre ez is szép lesz, mert benne van az ifjúság. És az én ifjúságom: Szeged. Kérdezősködöl az életrajzom után. Sajnos, ez lassan halad. Nagy munka nagyon, nem tudom, mikor lesz befejezve. Még nagyon messze vagyok a végétől. 170