A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Adattár - Szelesi Zoltán: Csáky József szegedi levelei

írod, hogy közölni akarsz valamit a szegedi éveimről, indulásomról, amely voltaképpen Szegedről történt. Ez nagyon hosszú dolog és az életrajzomban keverve van a budapesti életemmel. Az egész 100 oldal. Azonkívül franciául írtam. De ha praktikusan érdekel, tehetünk valamit. írd meg pontosan, mit akarsz, és kívánságodra megírom azt Neked külön, magyarul. írd meg, hogy kéziratban milyen terjedelmű legyen. Nem ígérem, hogy nagyon hamarosan meglesz, de nem is fog nagyon soká tartani. Szóval erre számíthatsz! Most pedig egy kérésem volna. Nem tudom lehetséges-e? Kaptam egy jugoszláv unokaöcsémtől egy kivágott magyar újságcikket. Talán éppen a Délmagyarországban jelent meg, de már régebben. Ez a cikk ismertet egy könyvet. A címe: Szeged városa. írta: Bálint Sándor. A könyv többek között ír a Szegeden született, vagy ott egy ideig tartózkodó ismert, sőt nagy emberekről, írók, költők, zenészek és művészek és az én szerény nevem is szerepel ebben a listában. Ha ez csak általános, uradalmi vagy művészi stb. írás volna, kevésbé érintene. De itt szorosan Szegedről van szó, lelkileg szól hozzám. Nem hiúság (túl vagyok azon), de ha meggondolom, hogy hogyan éltem ott és hogyan hagytam el Szegedet, országot, az a tény, hogy most némileg Szeged történetébe belettem csatolva, meghat. Éppen ezért nagyon szeretném, ha megkaphatnám ezt a könyvet. Lehetséges ez? Szóval gondold meg mindezt és ha lehet, írj egy levelet. Sok szeretettel Csáky Dr. Lőköst sokszor üdvözlöm. Joseph CSAKY 2, rue Frederic Schneider Paris 18 2 Kedves Szelesi 962.

1. 20. Itt van az ígért írás. Nem tudom, megfelelő-e és elégséges-e? Kissé talán zavaros, mint az én nagyon hányatott életem. Talán vannak benne kronológiai hibák. De az én életem, gyermekkoromtól kezdve, nagyon komplikált volt és pontos adataim nincsenek, sőt egyáltalában semmi dokumentumom nincs, amelyre támaszkodhatnék. Szüleim, barátaim mind meghaltak. Jó pár dolgot talán sőt majdnem bizonyosan elfelejtettem. De ami a legfontosabb, azt hiszem, hogy leírtam. Az bizonyos, hogy az igazi művészi tevékenységem csak Párizsban kezdődött igazán és rendszeresen. Budapesten se lakás, se ennivaló, se lehetőség munkára. Szegeden egy fillérem sem volt, ha ettem is. De Anyám férje bár becsületes, komoly, jóravaló ember volt - (még él!), de mégsem tudta megérteni, hogy én „nála" nem here módon élek, mert arról, hogy az én 171