A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Orbán Imre: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor középkori fametszetei

üvöltését kísérve rémítő zajt csap, mely ellentétben áll az üdvösség harmóniájával. Az alkotó a maga kezdetleges módján igyekszik rémítő lenni. A pokol visszataszító megjelenésével törekszik szemlélőjét inkább az erények követésére bírni. Hon[ora]. Pű[trem] & [et] ma[trem tuam!].

27 (Tisztelt apádat és anyádat!) 10. és 26. metszet. 3,6 x 4,1 cm, 3,5 x 1,4 cm. A legtöbb szereplőt fölvonultató metszetünk egy családi jelenet. A gyermekek kötelességét megjelenítő kép. A szülők ruházata, különösen is fejfedőik a kor divatját idézik. A gyerekek testtartása a szülők iránti tiszteletüket, a szülők gesztusai, kitárt karjuk a gyermekeik iránti szeretetüket fejezi ki. Azzal, hogy az egyik gyermek térdel, és imára kulcsolja kezeit, a jelenet határozott transzcendes beállítást kap. Fölül a bal sarokban föltűnő angyal erősíti a mennyei szféra jelenlétét. Kezeit áldásra tárva tudatja, Istennek tetsző cselekedetről van szó, melynek jutalma a mennyei boldogság. Az angyalnak szárnyai vannak, és liturgikus öltözéket idéző ruhát visel, ezt derekán cingulus fogja össze. Non sis occ/[dens!]

28 (Ne ölj!) 11. és 27. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,5 x 1,3 cm Az ötödik parancs szemléletes megjelenítése. A tiltott cselekedet pillanatának a bemutatására. Az elítélendő tett ábrázolására a leggyakoribb környezetet, háborús összecsapást választ. Két katona küzdelmét látjuk. Egyikőjük társán, aki szintén csapásra emeli kardját, halálos sebet ejt. Az ábrázolás szemlélőjét kifejezetten az élet védelmére, tiszteletére inti. Non conc«[pisces omnia quae illius sunt.].

29 (Ne kívánd, ami a másé!) 12. és 28. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,5 x 1,3 cm A tizedik parancs bemutatása. Itt is az elvetendő cselekedet jelenik meg, az idegen javak iránti sóvárgás. A mohóság, kapzsiság ellen szól. Egy gazdag pénzváltó, bankár ül az asztalánál. Itt a pénz a gazdagság fokmérője, a jellem deformálója, negatív jelkép. A háttérben a pénzváltó gazdagságát kifejező pénzes zacskók láthatók. A bankár mozdulataiból ítélve nem kíván osztozni a hozzájáruló szegényebb emberrel, aki viszont nem tarja meg a tizedik parancsot, és sóvárogva tekint az előtte ülő vagyonára. A jelenet mindkét alakja jól illusztrálja a Szentírásnak a gazdagság veszélyeire vonatkozó tanítását. Auarítia (Fösvénység) 13. és 29. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,5 x 1,2 cm A disznón lovagló nő általában a paráznaság jelképe, itt azonban a fösvénységet szimbolizálja.

30 A kép groteszk hatást kelt, amint az előkelő ruházatú, büszke tartású, gazdag 27 Ex 20,12 A 4. parancs. 28 Ex 20,13 „Non occides!" Ne ölj! Az ötödik parancs idézése. 29 Ex 20, 17. A 10. parancs. „Non concupisces domum proximi tui, nec desiderabis uxorem ejus, non servum, non ancillam, non bovem, non asinum, nec omnia quae illius sunt." Ne kívánd felebarátod házát, ne kívánd se feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se marháját, se szamarát, semmijét se, ami az övé! 30 A disznó általában negatív jelkép, az Egyház ellen támadó ördög szimbóluma. 15