A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Orbán Imre: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor középkori fametszetei

A fametszetek

11 Misericordia. (Irgalmasság) 1. és 17. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,5 x 1,2 cm Az irgalmasság az öröm és a béke mellett a szeretet gyümölcse. Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei

12 általában kedvelt témái voltak a későközépkori egyházi vonatkozású képeknek. Ritkán találkozunk az irgalmasság szimbolikus megjelenítésével. Metszetünkön az irgalmasság erényét Jézus, az irgalmas Fiúisten képe illusztrálja. Az ártatlanul megkínzott Krisztus ruhátlan félalakja imára, áldásra, magához ölelésre tárt karral jelenik meg. Kitárt kezei az utolsó ítélet Krisztusának a mozdulatára utalnak, amikor, nem utolsó sorban éppen az irgalmasság végrehajtott vagy elmulasztott cselekedetei alapján, az arra érdemeseket a mennyországba bocsátja, az érdemteleneket pedig a pokolba taszítja. A kép ugyanakkor az „Ecce Homo" ábrázolásokat is idézi. Előtte nemcsak a kínzásának eszközei hevernek, de fején a töviskorona is látható. A tövises ágaknak, mint a kínzás eszközeinek hatalmas tüskéi hangsúlyozottan látszanak. A durva kimunkálás mellet úgy tűnik, Jézus testén még nincsenek meg a kereszten szerzett sebek, az ostorozás nyomai azonban sejthetők. A kép összességében leginkább a megbocsátás gondolatát tárja elénk. A hegyi beszéd eme szavait közvetíti: „Estote ergo miséricordes, sicut et Pater vester misericors est."

13 Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas! Natiuit[as]. d[omi]ni.'

4 (Az Úr születése) 2. és 18. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,4 x 1,2 cm A metszet Jézus születését a 15. századtól általánosan elterjedt ikonográfiái típusnak megfelelően ábrázolja.

15 Azt a pillanatot mutatja, amikor a gyermek megszületett, Mária pedig térdre borulva imádja őt. A kis Jézus ruhátlanul fekszik az istálló szalmáján. Az Istenanya és a fia közti kapcsolatot fejezi ki, hogy Jézus és az anyja egymásra néznek, Jézus Mária felé nyújtja a kezét. Mária tudatában van a történtek jelentőségének, kezét imára kulcsolja. József a jelenet mellékalakja. Személye kevésbé hangsúlyos. A középkori fölfogás szerint ő ugyan igaz ember és gondos apa, de nem érti pontosan a körülötte zajló eseményeket. Ezt jelezi, hogy míg Máriát a feje fölött látható glória is kiemeli, addig Józsefnek nincs dicsfénye. Mária imádkozik, József inkább az egy pillanat alatt lejátszódott szülés kapcsán csodálkozva tárja szét a karját. Az általános szokással ellentétben József nem 11 Dőlt betűkkel a metszeten olvasható föliratokat közöljük. A rövidítéseket szögletes zárójelben oldjuk föl, majd a latin fölirat fordítása következik. Ha valamelyik sorozat darabjának a fölirata sérült, azt külön nem jelezzük, hisz a közölt képekből ez egyértelműen megállapítható. A megnevezés alatt a metszet méretei olvashatók, előbb a képé, majd az aláírásé. 12 Ezek: az éhezőknek ételt adni, a szomjazóknak italt adni, a mezíteleneket fölruházni, a raboskodókat kiváltani, a betegeket látogatni, az utazónak szállást adni, a holtakat eltemetni, a bűnöst megfedni, a tudatlant tanítani, a kétkedőnek jó tanácsot adni, élőkért és holtakért imádkozni, szomorúakat vigasztalni, békességet szerezni, az ellenünk vétőknek megbocsátani. 13 Le 6,36 14 Az ünnep teljes neve: Nativitas Domini Nostri Jesu Christi. 15 Az 1373-ban meghalt Szent Brigitta látomása szerint Mária egyetlen pillanat alatt, minden fájdalom nélkül hozta világra gyermekét. Ezután Mária imára kulcsol kézzel, térdre borulva imádta a kis Jézust. 11