A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Nagy Márta: A huszonötödik ének. Baka István Könyörögj érettem című versciklusáról

„...Odüsszeuszban erősebb vágy ébredt zokogásra, lel kének-kedves feleségét sírva karolta."

32 Ezzel szemben a Könyörögj érettemben egyértelműen Odüsszeusz belső világa vetítődik ki. Számára a hazatérés, illetve Pénelopeia szerelme jelenti a végső célt. Az irreális kalandok során azonban egyre távolabb sodródik attól, hogy valaha célba érhet, és ezzel párhuzamosan egyre inkább felértékelődik az otthon és a házastársi szerelem. Ilyen módon Odüsszeusz értékrendjében a megváltás színhelyévé válik Ithaka, Pénelopeia pedig „megváltóként" tűnik fel. A Könyörögj érettem eszerint a megváltás pillanatát jeleníti meg. Ez az alaphelyzet már önmagában is indokolja a versben uralkodó feszültséget, hiszen az eposzból tudjuk, hogy Pénelopeia kételkedik Odüsszeuszban: „Majd hogy kőküszöbén áthágott már a teremnek, ült le Odüsszeusszal szemben, tűzhely sugarában, szembelevő falnál. Magas oszlop alatt nagy Odüsszeusz ült csak, a földre szegezve szemét és várta, mit is mond felséges felesége, ha őt meglátja szemével. Az pedig ült hosszú csöndben, szive kábulatában: olykor már-már ráismert, ha szemébe tekintett, olykor azonban nem, mert oly rút volt a ruhája."

33 De szempontunkból sokkal jellemzőbb Odüsszeusz nézőpontja: „0, te csodás asszony, be keményfalú kőszívet adtak néked, az összes nőnél inkább, égilakóink: más asszony bizony ily makacsul vonakodva nem ülne távol a férjétől, aki oly sok bajnak utána ér haza, húsz év elteltével, az itthoni földre."

34 Értékes adalékul szolgál e kérdéshez Karsai György Odüsszeia-elemzése, melyben felveti azt a lehetőséget, hogy Pénelopeia már korábban - a koldus alakjában - felismerte Odüsszeuszt, és az eposz további részében, egészen a felismerés-jelenetig szellemi párbaj zajlik közöttük, melynek immár Pénelopeia az irányítója: „Talán nem hamisítjuk meg az eposz hangulatát és szereposztását, ha feltételezzük: ajóeszü (kiemelés K. Gy.) Pénelopé ráismert Odüsszeuszra hosszúra nyúlt beszélgetésük során! Talán túlzásba vitte a koldus az Odüsszeuszra vonatkozó részletek ismeretét, talán Eurükleia megváltozott hangulata is feltűnhetett Pénelopénak a lábmosás után, nem tudható, de az tény, hogy hirtelen olyan, eddig soha nem hallott gondolatokat fogalmaz meg, amelyek kizárólag Odüsszeusz számára bírhattak jelentőséggel."

35 Ha elfogadjuk Karsai - meggyőző - bizonyítását, és ennek 32 XXIII. ének, 231-232. sor " XXIII: ének 88-95. sor 34 XXIII. ének 166-170. sor 35 KARSAI, 1998,64. 129