A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Péter László: Tömörkény szülei
Steingassner József neve Szegeden először a városi tanácsi jegyzőkönyvben 1851. március 14-én a 2294. napirendi pontban tűnik föl: „Heszler Josef tanácsnok [folyó évi] f. é. 2226. tan[ácsi] számon lakosításért biztosíttatni esedezett Steingaszner Jósef körülményeiről jelentést tesz." Fönnmaradt Heszler József (1793-1857) jelentése: „A Tekintetes Tanácsnak ./. alatti kiküldetése nyomán hazájáboli elbocsájtatása esetében az itteni lakosságról biztosíttatni könyörgött Steingaszner Jósef itt helyben szolgáló pinczérnek körülményei vizsgalatjával meg bizva lévén, a' Tekintetes Tanácsnak engedelmesen jelentem: hogy a' folyamodó 2 ./. alatti keresztlevele szerint Ausztriában Hörersdorfban született; a 3 ./. 4 ./. 5 ./. és 6 ./. alatti bizonyítványok szerént pedig számos évekig Pesten és itt helyben pinczéri minőségben szolgálván, a' legjobb tulajdonságokról dicsértetik. Továbbá 7 ./. alatt az Ausztriában létező prisdorfi Cs.[ászári] kir.[ályi] kerületi kapitányságnak hivatalos tudósítása folytán a' Hörersdorfi polgármesteri tisztség arról értesítetek: hogy Steingaszner Jósefnek hazájáboli elbocsájtatása előbb nem tárgyaltathatikf,] míglen a' lakosításrol nem biztosítandja. Melly körülményekben a' folyamodót kérése elnyerése végett a' Tekintetes Tanácsnak felajánlani bátorkodom. - Szegeden Május 12 en 1851. Heszler Josef tanácsnok" 5 A tanácsjegyzőkönyv jobb oldalán olvasható határozat szó szerint megegyezik Heszler imént idézett jelentésének hátlapján - más kéztől, minden bizonnyal Szávits Mihály főjegyzőtől származó - határozattal: „Miután ezen jelentésből kitűnnék[,] hogy Ausztriai Hörersdorfi születésű folyamodó Steingaßner Josef pinczér a 3 ./. AJ. 5 ./. és 6 ./. alatti bizonyítványok szerint számos évekig részint Pesten, részint helyben mint pinczér szolgálván józan, jámbor maga viseletéről és becsületes jelleméről dicsértetik; annálfogva részére azon esetre, ha hazájáboli elbocsájtatását kellőkép elő mutatandja, fent érintett jeles tulajdonságinál fogva biztosíttatik. - Szeged 851 lk évi május 14 én tartott Tanács ülésből." A bürokratikus fogalmazás értelme: megígérték Steingassner Józsefnek, hogy ha megszerzi szülőfalujától az elbocsátólevelet, Szegeden megtelepülhet. Sajnos, a hivatkozott mellékletek, amelyekből Steingassner József addigi pályájára következtethetnénk, nincsenek meg a levéltárban; alkalmasint időközben kiselejtezték őket. 1848 előtt a polgárjog nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a betelepülő ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytathasson. 6 Számos más előnnyel is járt: a tettenérés esetét kivéve nem lehetett letartóztatni; még magánjogi követelések ügyében is csak saját bírája ítélhetett fölötte. „A szegedi polgár az országban bármerre szabadon utazhatott, s polgárlevelének felmutatása mellett semmiféle vámot nem fizetett, ép[p]úgy, mint a nemes ember. Azért becses és óhajtott jog volt a polgárság elnyerése." 7 Az 1848-i 5 Fénymásolatát Lengyel András bocsátotta rendelkezésemre a Móra Ferenc Múzeum irodalmi osztályának Csongor Győzőtől származó anyagából. 6 REIZNER JÁNOS: Szeged története. Szeged, 1900. 3:107. 7 Uo. 88
