A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Péter László: Tömörkény szülei

Tömörkény szülei PÉTER LÁSZLÓ (József Attila Tudományegyetem, Szeged) Az író születésének századik évfordulójára megjelent emlékkönyvben közöltük először családfáját.

1 Azóta számos új adattal tehettük pontosabbá. Az apai ág Kötetben máig nem szereplő írásában Tömörkény ezt írta: „Öregapám idevaló polgár volt, de nem tudott magyarul, ellenben kedvesapám Dom Miguel-katona volt negyvennyolcban." Ez a fogalmazás megtévesztő: Kispéter Andrást félre is vezette. Ezt olvasta ki belőle: „Nem tudjuk, a Steingaßnerek mikor jöttek Szegedre; az író visszaemlékezése arról tanúskodik, hogy már nagyapja bevándorolt."

3 Az író ugyanis itt összemosta édesapját és az anyai nagyapját. Öregapámon nem apai nagyapját, Ferdinand Steingaßnert értette, hanem anyai nagyapját, Ströbl Ignácot (1796-1868).

4 Az apai nagyapa nem jutott el Szegedre, hiszen fia - Tömörkény édesapja - még az alsó-ausztriai, stájerországi Hörersdorfban született 1825. augusztus 29-én. Rejtvényt adott föl a kedvesapám kifejezéssel is. A Szegedi szótár nem ismeri ezt a szót, pedig Szőregen magam is hallottam kedvesanyám változatát az 'édesanyám' szinonimájaként. Ezt az Új magyar tájszótár is ebben a jelentésben ismeri Nagyszalontáról, míg a kedvesapámat 'az após megnevezéseként és megszólításaként főleg a fiatalabb menyek részéről' Hajdúnánásról közli. Ez azonban itt nem jöhet szóba, hiszen Tömörkény apósa, Kiss Palcsi a szabadságharc idején csupán 13-14 éves volt. Az utalás tehát csak az édesapjára vonatkozhat. Sajnos, nem tudjuk, hogy Josef Steingaßner - Szegeden már Steingassner József - mikor jött Szegedre, mint ahogyan semmi többet nem tudunk arról, mi szerepe volt az 1848-49-i szabadságharcban, a Dom Miguel braganzai hercegről, osztrák ezredesről elnevezett, de a magyar ügy mellé álló 7. huszárezredben. Erről az érdeméről az alább hivatkozott iratok, amelyek emberi erényeiről tanúskodnak, még elveszett mellékleteikben sem igen szólhattak, hiszen az önkényuralom korában nem lehetett dicsekedni azzal, hogy egy osztrák születésű férfiú a magyar szabadságharcban vitézkedett. 1 Emlékkönyv Tömörkény István születésének centenáriumára. Szerk. KOVÁCS SÁNDOR IVÁN, TPÉTER LÁSZLÓ. Szeged, 1966. 28. 2 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: Erre mifelénk. Szegedi Napló, 1903. december 22. 3 KISPÉTER ANDRÁS: Tömörkény István. Bp., 1964.13. 4 HABERMANN GUSZTÁV: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1992. 251. 87