A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
A templomot és környékét a XVIII. századi átépítés során feltölthették, és a templom belső szintjét is emelték. Az 1936. évi restaurálás során előkerült gótikus kapuk boltozati zónája olyan alacsonyan volt, hogy ebből szintén a későbbi feltöltésekre lehet következtetni. 8 A templom barokk kori berendezése A szentélyt egykor magas háttámlájú gótikus, esetleg reneszánsz stallumok és szárnyas oltárok díszíthették. Az eredeti gótikus berendezés elpusztult. A XVIII. század első felében az átépítési munkákkal párhuzamosan indult meg a templom bútorzatának a megújítása. Az új barokk oltárok alkalmazkodnak a gótikus tér szerkezetéhez. Két építési szakaszban készültek az oltárok. A felújítási munkák a század elején kezdődtek. Ebben a szakaszban készült oltárok nem maradtak fenn eredeti formájukban, mivel később átépítették őket. 1713-ban készült a főoltár, Szent Ferenc oltár, Szent József oltár és a szószék 1714-ben nyert elhelyezést. Paduai Szent Antal első oltárát 1716-ban készítették el. 1738 körül emelhették a Szent Vendel oltárt, 1739-ben szentelték föl Nepomuki Szent János oltárát és a Piéta vagy Fájdalmas Szent Szűz oltárt, 1740-ből való a Fekete Mária oltár Madonnája. A Purgatórium oltár képét 1742-ben, vagy 1747-ben festették. A sekrestye berendezése 1763/64-re készült el. A sekrestyeszekrény festményein Hogger Antal festő megörökítette a templom oltárait, köztük egy Gyümölcsoltó oltárt is, amely napjainkban már nem áll a templomban. Az átalakítási munkálatok során került sor a templom barokk orgonájának elkészítésére. Elképzelhető, hogy már a török hódoltság végén rendelkezett a templom egy kisebb orgonával. 9 A História Domus 1760-ik évi bejegyzése szerint ekkor merült fel az orgona felállításának a gondolata („Notandum quod hoc anno... Organum Május paravi possit..."). Ennek érdekében a Mátyás-féle miseruháról, amelyet akkor az alsóvárosi rendházban őriztek, lefejtettek 13,75 lat gyöngyöt, melyért egy péterváradi zsidó kereskedő 282 forintot fizetett. Az orgonát Standinger János budai orgonakészítő mestertől rendelték meg. 1761-ben elkészült az új orgona („Organum priori Anno inchoatum perfectionem obtinuit, per organificem Budensem. Constitit fere 1000 Imperialis."), amit már 1764-ben javítani kellett („Organum totaliter ruinatum prime vice reficitur."). Podkoviczky Márton besztercebányai orgonaépítő mester újjáépítette a hangszert 1767 novembere - 1768 februárja között. Az aranyozásra és az utólagos díszítő munkákra 1775-ben került sor. A század végén, 1795-ben átalakították az orgonát. Főoltár A hajóba belépőnek először a templom terének leghangsúlyosabb eleme, a Szűz Máriának szentelt főoltár tűnik fel. Az oltárt Sarecz György, dalmát származású gazdag szegedi kereskedő költségén állították fel 1713-ban, és ekkor helyezték el benne a Boldogasszony képét. Erről a templom História Domusában a következők találhatók: „Az egykori királyi költségen emelt első oltár hogy, milyen volt tényleg senki sem tudja: 8 LUGOSIDÖME 1936.11-12. p. 9 SZIGETI KILIÁN 1982. 28-31. p. 7
