A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

mint bizonyos csupán az az egy tűnik ki a feljegyzésekből, hogy az (az oltár) a török járom idején lángok martalékává lett és csodatévő képe a hamu közül megmentetett, helyébe minden pompa nélkül való festett faoltár került, mely 1713-ig fennállott. Később az említett évben egy bizonyos Sarecz György nevű dalmát jámbor férfi építette a mostani oltárt, elhelyeztetvén annak közepén a csodatevő régi képet."

10 A háromszintes főoltár szerkezetileg voltaképpen korábbi előképeket követ. A nagyszombati egyetemi templom főoltárát, a rohonci főoltárt (1679) és a Matheus Kern grazi szobrász által készített németújvári oltárt (1647^9) tekinthetjük előképeinek. A XVII. században ez az új oltártípus a helyi hagyományok és az új hatások eredményeként alakult ki. A század második negyedétől kezdve ezek az oltárok egyre architektonikusabb hatásúak lettek, mígnem kialakult a gazdagon díszített barokk típus. Ezek az oltárépítmények diadalívszerű kiképzésükkel a szentély zárófalát teljes szélességükben és magasságukban kitöltik.

11 Fölállítási évéhez (1713) képest, tulajdonképpen régiesnek mondhatjuk a szegedi főoltárt. Hekler Antal szerint: „A barokk oltár a XVII. század végétől kezdve hatalmas színpadi architektúrává dagadt, melynek mozgalmas oszlopkulisszái közepette a szobrászi elem önértéke erősen megcsökkent. Az oltárszobrok sok esetben annyira felszívódnak a döntő összbenyomásban, hogy a bennük rejlő nagy művészi értékek felismerését csak a fényképezőgép lencséjének fölfedező munkája teszi lehetővé".

12 A főoltároknak az előbb említett sorozata híven fejezik ki a barokk kor eszmevilágát. A barokk hierarchikus szemlélet hűen tükröződik a szegedi főoltáron. Az alsó sor szentjei és a Mária kép a legnagyobb méretűek, míg fölfelé haladva egyre kisebb alakok keretezik az építményt. A Máriának hódoló szentek csoportjait a legfelső szinten a háromszögbe zárt istenszem motívum fogja össze. Ez a motívum a barokk teológia egyik elterjedt gondolatát - Deus videt et providet (Isten mindent lát, és mindenkinek gondját viseli) idézi fel. Bálint Sándor szerint az oltár a mediterrán templomok főhomlokzatának körvonalait idézi fel a szemlélőben. A csavart oszlopokat, melyeket ezen az oltáron is elhelyeztek, a teológia Salamon templomától eredezteti: A Liber Pontificalisba mint az antik oszlopok, a régi Szent Péter bazilikában a confessio előtt álló oszlopok kerültek be. A csavart oszlopok az egyházat magát jelképezik, áttételesen pedig magára Szűz Máriára utalnak. Ez az oszlopforma már a XVI. században nagyon elterjedt Magyarországon, főleg a jezsuita rend által alapított templomokban. Hazánkba Köln, Paderborn, Hildesheim közvetítésével jutott el és nagy História Domus vetustissimi Conventus Szegediensis Ord. Min. stricte observantium S. P. N. Francisci, Provinciáé SS. Salvatoris: „Ara príma Regiis quondam impensis erecta, cujus elegantiae fuerit, de facto nemo novit: id unice qua certum ex protocollo liquet, quod ea sub jugo ottomanni flammis absumta ac Thaumaturga Imagine e cineribus ejus levate, alia tandem nullius splendoris ara, ex depictis asseribus assurrex erit stetique usque ad a. 1713. Postea vero anno, quern retuli, devotus quidam Dalmate Dnus Georgius Saarecz aram novam, quo nunc visitur modo, posita in medio Thaumaturga antique imagine, exstrui curavit." (A Hist. Domusból vett régies nyelvű magyar idézetek nagyrésze Csepregi Imre fordítása). 11 GARAS KLÁRA 1953. 31. p. 12 HEKLER ANTAL 1935. 5-6. p. 8