A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

helyett a paradicsomi tudás fája, melynek törzsén kígyó tekergőzik. 1761-ben Joan Popovié sugárkoszorúval övezett lotaringiai keresztet helyezett el az ajtó fölött.

132 A győri egykori jezsuita (ma bencés templom) Szent Ignác-templom aranyozott, faragvanya szintén az analógiák közé sorolható.' S itt kell meg említeni a Freizingi Diözesanmuseum faragványát is.

133 Szentkereszt oltár Eredetileg ezen a helyen állt Nepomuki Szent János oltára. Bálint Sándor szerint 1775ben, Lugosi szerint 1777-ben készült el. Aisenhutt Józsefet tartják az oltár tervezőjének. A nagyböjt ideje alatt az oltárt át lehetett alakítani a Szent Sír céljára.

134 Az architektúra a Piéta oltárral megegyező. A középső ívmezőt itt is két, konzolon térdeplő angyal alakja kíséri. A jobb oldali angyal jobb kezében az arca elé kendőt tart, így fejezve ki Krisztus halála miatt érzett fájdalmát. Az áttört oromzatban a kereszt fölött Jézus szíve jelenik meg angyaloktól körülvéve. Az oltár legtetején álló angyal a lándzsára felszúrt ecetes izsópot tartja. Mivel az oltár a Piéta oltár párdarabjaként készült, a központi részen itt is szobrászi alkotást helyeztek el. Régebben az angyalok lábánál táblák voltak elhelyezve, melyeket napjainkban már nem találunk az oltáron.

135 A keresztre feszítés szoborcsoport ikonográfiailag igen egyszerű, kevés alakra korlátozódik. Az oltár mestere a megszokott ikonográfiái kánontól eltérve mind Mária, mind a hűséges tanítvány, János alakját elhagyta az ábrázolásról, erre hely hiányában nem is lett volna lehetőség. Krisztus keresztjének a lábánál a fehér ruhába öltözött, fiatal, térdeplő Mária Magdolna alakja jelenik meg, amint átkarolja a keresztfát. Arcát a szenvedés kínja torzítja el. Vele szemben a bal alsó sarokban egy alacsony, kis sziklán fedeles arany kehely látható. A szoborcsoportot sötét háttér keretezi. A középkorban keresztre feszítés szobor csoport főként a diadalív gerendáján állt. A szobrászi formálású Szent Kereszt oltárok állításának divatja a barokkban terjedt el Magyarországon. Az egyik legismertebb emlék a nyírbátori minorita templom Krucsayoltárának liturgiái középpontjában elhelyezett keresztre feszítés jelenete.

136 A gyöngyösi ferences kegytemplom Szent Kereszt oltárán szintén a Kálvária csoportot faragták ki. Purgatórium oltár Wolfgang Prechtl kamarai prefektus készíttette Hogger János szegedi festővel a Purgatórium oltárt. Wolfgang Prechtl 1728-ban lett az Udvari Kamara által Szegedre kinevezett prefektus. A Helytartó Tanács tagjaként a tisztújítások levezetése volt a feladata. A vászonra festett olajkép pontos datálása bizonytalan. A régebbi irodalom 1742-re 132 SZILÁRDFY Z. 1995. 280. p. 133 SZILÁRDFY Z. 1995. 283. p. 134 LUGOSID. 1932.30. p. 135 Bálint Sándor még le tudta jegyezni a tábla szövegét: „Jesus pro vita / Stat Crucifixusita / Pro Nostra vita / Christus Dulcissima Vita" A Passió (ún. Krucsay)-oltárt 1731-ben építették Krucsay János szabolcsi földesúr, táblabíró és felesége, Pogány Borbála adományából. 38