A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

Jézusnak halálán Álmélkodjál Szűz Anyának Keserves fájdalmán"

127 Valószínűleg az 1738-39-es nagy pestisjárvány hatására - mely az egész országon végigpusztított - emelték az oltárt. A XVIII. században oltárunk ikonográfiái programja már ritkaságnak mondható, de ilyetén felállítását indokolhatja a szoros tartalmi összefüggése a vele szemben lévő Szentkereszt oltárral. A valószínűleg középkori, talán 15-16. század fordulójáról származó Vesperbild szobor több évszázados tisztelete magyarázhatja, hogy a XVIII. században új rokokó formátumban jelenhetett meg.

128 Hasonló emlékkel találkozhatunk a sümegi salvatoriánus ferencesek kegytemplomának főoltárán, ahol szintén egy nagy tiszteletben részesített gótikus Piéta szobrot helyeztek barokk keretbe. A keszthelyi szoborcsoport Krisztusának kéztartása is hasonló a szegediéhez - a két kéz a test előtt összekulcsolva Mária kezében nyugszik. A barokk korszakában megújult a Fájdalmas Szűz kultusza. 1690 körül Kollonits a bécsújhelyi Szent Lipót templomban emeltet oltárt a Fájdalmas Anyának. 1725-ben XIII. Benedek pápa Mária hét fájdalmának ünnepét az egyházi államban, 1727-ben pedig az egész világon elrendeli.

129 A szobor mögött, az oltár középső tengelyében a paradicsomi tudás fáját látjuk, az almát a szájában tartó, a fa törzsén kúszó kígyóval. Az oromzaton, mintegy a fa folytatásaként aranysugaraktól övezve a kereszt nő ki. A templomban elhangzó liturgikus szövegekben ez a képi összefüggés tulajdonképpen állandóan jelen volt. Maga az ábrázolás egy középkorban elterjedt legendára utal, mely szerint Jézus keresztfáját abból az ágból nőtt fából ácsolták, melyet a tudás fájáról maga Ádám tört le, amikor kiűzettetek a paradicsomból. A Missale Romanum Szent Kereszt praefatiójában hangzanak el a következő sorok: „Az ember üdvösségét a keresztfa hozza meg, hogy ahonnan a halál származott, onnan támadjon az élet, a bűn fáján győztes sátánt a kereszt fáján győzze le Urunk Jézus Krisztus."

130 Az oltár valamikor tele volt tűzdelve fogadalmi ajándékokkal. Tehát ugyanúgy mint a főoltár kegyoltárként funkcionált, melyet csak a felvilágosodás korában számoltak föl. Ixgfölül az áttört oromzat tetején egy puttó Abgár király képmását tartja.

131 Ez a kultusz a katolikus egyházban a XVIII. században már csak elvétve fordul elő. Analógiaként a Szent Miklós ereklyéinek átviteléről nevezett szegedi szerb templom ikonosztázionjának királyi kapuja említendő meg. Itt a két ajtószárny záródásánál kapott 127 BÁLINT S. 1983. 90. p. 128 Jelenleg a Piéta szobrot restaurálják. A vizsgálatok után minden bizonnyal több információnk lesz a szobor korát illetően. Analógiaként itt csak a keszthelyi Piétát említem, amely 1500 körül készült. Ma a Nemzeti Galéria régi gyűjteményében van (Ltsz.: 52.641). BARANYAI 1960. 225. p., 11. jegyzet. 130 SZILARDFY ZOLTÁN 1995. 280-283. 131 Abgár edesszai fejedelem Jézus kortársa volt. A legenda szerint a hosszasan betegeskedő Abgár Jézust meghívta magához, hogy gyógyítsa meg. Jézus válaszlevél kíséretében elküldött hozzá egy kendőt arcképének lenyomatával. A képnek alaptípusa egy bizánci ikon volt, amely a hagyomány szerint Krisztusnak nem kézzel festett képmása (Arkheiropoietosz). 37