A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Kisebb közlemények - Apró Ferenc: Heller Ödön levelei Domokos Lászlóhoz

5. [Nagybánya, 1908.] aug. 22. Kedves Lacikám! Soraidnak igen megörültem, s főleg annak, hogy vakációdat jól töltötted. Jómagam eddig igen elégedetlen voltam a gyalázatos idő miatt, s csak két nap óta dolgozhatom becsületesen. Több nagy munkához fogtam, amelyek alighanem még hosszabb ideig fognak itt tartani. Egyik témámon együtt dolgozom a szegedi Taussig úrral, ki itt tölti rövid szabadságát. Egyéb újságot Lacikám nem írhatok egyelőre. - E napokban kirándulok talán oda, ahol az oly gyakran említett szőnyegeket készítik. Nem biztos, hogy megyek, de azért jó volna megírnod, hogy gondoskodjam-e felőletek is. Kedves feleséged kezeit csókolom, téged pedig szeretettel ölel Ödön [Más kézírással:] Vili. 22. Tisztelettel TaussigÁrmin [A túloldalon, a kép alatt:] Kedves szüléidet, nővéreidet szívélyesen üdvözlöm. Kézirat. Képes levelezőlap: Nagybánya keleti városrésze a Zazar mentéről. A keltezés: a csongrádi érkeztető postabélyegzőn jól olvasható az 1908, míg a hónapot és a napot Taussig írta rá a lapra. Címzése: Tekintetes Domokos László dr. úrnak Szeged Zászló utca 7. A Szeged és a Zászló utca 7. át van húzva, mellé, valamint alája írva: Csongrád Templom utca 11. Dolgozhatom: festhetek. A művésztelepnek - Réti közölte - 1906. és 1907. évi névsorában szerepel Heller neve, ám az 1908. éviben nem! Lásd: RÉTI ISTVÁN: A nagybányai művésztelep. 2. kiad. Bp. 1994. 167-8. - Taussig úr: Tardos Taussig Ármin (1874-1936) szegedi grafikusművész, a MÁV szegedi üzletvezetősége pályafönntartási és építési osztályának a mérnöke. Ő tervezte Heller síremlékét. Lásd: TARDOS-TAUSSIG ÁRMIN: Jelképes síremlékek. Szeged, 1932. 14. - Szüléidet: Domokos Elek (1849-1925) postai távírdai főtisztet, és Domokosné Molnár Máriát (1863-1936). Nővéreidet: Cilikét, Margitot, Macát és Boriskát. A családról készült csoportképet Péter László közölte (Somogyi-könyvtári Műhely, 1982. 1. sz. 3.). 6Párizs, 1909. ápr. 8. Kedves Lacim! Nagyon megörültem kedves sorsaidnak, s hogy azokra csak egynehány sorban válaszolok, annak az az oka, hogy 3 hét múlva már élőszóval mondhatok el mindent. Bizony már három hét múlva, s igazán nem tudom örüljek-e ennek, vagy bánkódjam-e miatta. Igen szeretnék már közöttetek lenni, s örülök, hogy e vágyam hamarosan teljesülni fog, de hát itt is oly jó lenni most. Két nap óta tavasz van, oly szép most minden, s annyira szeretnék dolgozni, de hát az idő már igen rövid ahhoz, hogy a hosszú munkátlanság után bele is fogjak a munkába, meg aztán produkáljak is valamit. Mindezideig múzeumok, kiállítások tanulmányozása foglalt el, s csak esténként rajzoltam. A festés különben nem is volt szándékom, de a folytonos rossz idő s gyalázatos lakásom (az örök baj) miatt nem is lehetett volna. Nem is bánom, hogy a nézve tanulást a festés fölé helyeztem, mert - úgy érzem - csakis ily módon haladhattam annyira, mint amennyire rajzaimból ítélve 180