A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Czetter Ibolya: A narráció stilisztikája néhány Tömörkény-novellában

ereszét, kivetős, kódorgott, főnyőtt stb. Az élőnyelv megannyi jellemvonását hordozzák a párbeszédek a mondatalkotás szintjén is. Tér híján most csak néhány észrevétellel, felsorolásszerűen egészítjük ki az elhangzottakat: pl. a beszélt nyelvre vallanak a) a tagolatlan mondategységek, amelyek gyakran mondatszó formájában állnak: (Nini; Nini, hé) b)a megszólítást tartalmazó tagolatlan mondatok (Bujtárok, heee...; Né, én uram és én Istenem) c)a népies mondatfűzésre jellemző kötőszószaporítás pl. hogy {Hogy látja, hogy a zsebembe pisztolyt teszek (...), s kutatok a kintvaló kalapok között, hogy ugyan melyiket nyomjam a fejembe,...; Ezt e (...) ha odaadnátok, hogy küldi a Marci gyerőknek az öregapja. Hogy a fele az üvé, fele a Jancsié) d)az idézés népies változata, idézéskor a mondást jelentő igék alkalmazása (Hogy aszongya, ha doktort hozattunk volna, nem halt volna meg) e) befejezetlen, félbehagyott mondatok (Ugye János, nézd csak... izé...) f) hátravetett, lazán kapcsolódó mondatrészek (Igenyös szép ág ez, még az öreg Sziráki csinálta a városban, de tulajdon maga.) g) szerkesztett tagokból felépülő felkiáltó mondat (No, ehol van ni. Ehol e. Ne, kutya!) h) a szituáció/kontextus segítségével kiegészíthető töredékmondat (...ten 'adjonIsten') i) állítmány nélküli hiányos mondat, laza mondatszerkezet (Csak be egészen; írjad elejítől, hogy én lelkemet istennek... és a szomszéd napszámja...; És két csikó van a ménesbe, két üszőbornyú a csordába... Afűbér kifizetve. A Rozika pedig... jaj isten, de rám mérték... ha kérője támad, ne menjen messzire...; A Pál sógort... a sógorassz... jaj) A közlésmódba is beépülnek az élőbeszéd hangulatát idéző kifejezések: - pl. a falusaiasan körülményeskedő, hivataloskodó fordulatok (Mihály időjövendölési célzatból kiballag a major elé, hogy az ég alján úszó ólmos föllegekből talán ki lehetne olvasni valamit a jövendő idők miként való járására nézve; ...megadja a helyes direkciót a követendő út irányára nézve; Senki ebből a napból nem gondolta volna, hogy mit lesz hozandó stb.) - népies beszélt nyelvi fordulatok, társalgási panelek: pl. (elég az avval) A beszélt nyelv szintaxisát jellemző vonások közé sorolja BROWN - YULE (1983) a strukturáltság hiányát, vagyis az alárendelések helyett a csonka mondatszerkezetek és a kijelentések gyakoriságát. A Tömörkény-novellákban sem nagyon találkozhatunk terjedelmes összetett mondatokkal, s érvényes rájuk az is, hogy a kijelentések és a parataktikus szerkezetek dominálnak bennük. Láthattunk példát arra is, hogy a kötések gyakran implicitek, s elsősorban a lineáris előrehaladást segítő kötőszók kerülnek többségbe a hierarchikus kapcsolódással szemben. Az angol szerzőpáros szerint ugyancsak az élőbeszédben figyelhetjük meg a balról jobbra építkező mechanizmust (amikor a beszélő a szövegmondat- vagy bizonyos szintagma-összetevőket utólag helyezi egymás mögé pl. „Azért is lőtt a mostani neve a neve neki"). A Tömörkény-írások beszélt nyelviségéről mondottak átvezetnek bennünket az idézés harmadik lehetőségeként emlegetett szabad függő beszéd (SZFB) [régebben belső monológ, ill. átképzeléses előadás] problematikájához. Bizonyos felfogások szerint ugyanis a SZFB az egyenes beszéddel van a legszorosabb kapcsolatban (ennek bővebb kifejtését ld. KOCSÁNY 1996:329-49), s ennek részint grammatikai, részint stilisztikai 148