A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

jelenik önálló típusként.

21 A XV. századból a frankó-flamand kéziratok őriznek jelentős, illusztrált sorozatokat. A Limbourgok egyik legcsodálatosabb alkotásában a Berry hercegének készített hóráskönyv 22. recto Fólióján is megjelenik a napsugaras dicsfénnyel körülvett Mária alakja, melyre valószínűleg a Boucicaut marsall hóráskönyvének hasonló ábrázolása hatott.

22 A típus forrásai között kiemelt helyen kell megemlíteni a Német Császárság területén elterjedt ún. Blockbuch - csoportot. 1430 körül adtak ki Németalföldön egy 92 képtáblával díszített Blochbuch Apokalipszist. Dürer, metszet sorozatának elkészítésénél a Jelenések Könyve mellett, két valamivel korábban megjelent nyomtatott és illusztrált Bibliát használt (strassburgi és nürnbergi Biblia).

23 Mindkét Biblia illusztrációit a valószínűleg Heinrich Quentelltől származó 1479 körül kiadott ún. kölni Biblia 9 fametszetü táblája inspirálta. A sokszorosított grafika jóvoltából került a Madonnának ezen ábrázolása Magyarországra, nyilvánvalóan a dunai iskola közvetítő hatására. Egy ilyen - a dunai iskola hatását magánviselő -, Szentbenedekről származó oltártáblát mutat be a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítása. A tábla festője hűségesen követi a düreri metszet előképet, amelyen csak nagyon keveset változtatott. Jobbra fent egy harcos angyalt, balra lent Szent János evangélistát helyezte be a képbe. Az ábrázolás Máriát, mint az ég királynőjét mutatja be, fején koronával, talpa alatt a holdsarlóval. Alakját fényes mandorlába foglalta a festő.

24 Itt, sem a tizenkét csillagú korona, sem a gyermek Jézus nem található meg. A holdsarlón álló Máriának a hazai szobor anyagban talán egyik legrégebbi példánya szintén a Magyar Nemzeti Galériában van.

25 Ez a szobor még teljesen a gótikus hagyományban gyökerezik. Ezt bizonyítja a test lágy S-vonala, a hosszúkás, finom arc, illetve a redővetés stílusa. Mária a bal karján tartja a gyermek Jézust, aki anyja felé fordul. A Madonna jobb karja hiányos, sérült. Eredetileg a kezében jogart tarthatott. A Madonna lába alatt megjelenik a lefelé fordított holdsarló. Stiláris analógiáit az 1460-as évek salzburgi szobrászatában kereshetjük. Analógiái közé sorolják a kitzbüheli plébániatemplom főoltárának Madonnáját, a salzburgi Museum Carolino Augusteum egy Mária szobrát és a St. Leonhard bei Tamswegből származó Madonnát.

26 Egy másik, hasonló korból származó Mária szobornál - a dozmati Rk. plébániatemplom szobránál

27 - pedig megjelenik a Napbaöltözött Asszony később kialakult ikonográfiái típusának az eddig tárgyalt szobroknál hiányzó attribútuma, magának a napnak a megjelenítése. A szobor Máriát háromnegyed alakban, térdtől fölfelé ábrázolja. A kis Jézust 21 NEUMÜLLER, W. 1972. 22 LOGNON, JEAN - CAZELLES, RAYMOND 1993.183. p. 1483-ban Anton Króberg (Dürer keresztapja) Nürnbergben adott ki Bibliát. Strassburgban 1485-ben Johann Grüningnél jelent meg Biblia. MOJZER MIKLÓS (szerk.) 1984. 106. p. Az apokaliptikus asszony és a sárkány Szentbenedekről (1510-1520). Fenyőfa, 120 x 74 cm Ltsz.: 7639. 25 A szobor állítólag a tüskevári pálos kolostor romjai közül került a sümegi Darnaygyüjteménybe, s több állomáson keresztül az MNG-be. Ltsz.: 52.640, nyárfa, m.: 133,5 cm, 14601470. 26 POSZLER GYÖRGYI 1994a, 499-500. p. 27 Mária a gyermek Jézussal. (1460-1470) Dozmat, Rk. plébániatemplom. Hársfa, m.: 65 cm. 11