A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

Mária bal karján tartja. A Madonna jobb karja teljes egészében kiegészítés, minden bizonnyal eredetileg kezében jogart helyeztek el. A szobor teljes hátoldalát Mária hosszú, aranyozott haja borítja. Középen emberi arcot formázó napkorong látható, melyből napsugarak indulnak ki. A szobrot készítő mester Martin Schongauer egyik korai metszetét (Lehrs V.,Nr. 40.) biztosan fölhasználta. A metszeten Máriát sugárkoszorú veszi körül. A szobornál vagy liturgikus funkció indokolta, hogy a napkorong és a sugarak a hátoldalra kerültek, vagy csak egyszerűen technikailag nem tartotta kivitelezhetőnek a szobrász, hogy a szoborból fából készült napsugarak induljanak ki. Ennek a Madonnának a stiláris rokonait is Salzburgban kereshetjük. Legközelebbi párhuzama a salzburgi körbe tartozó Neuenkirchen an der Enknach plébániatemplomában álló, 1460 körűire datált Mária szobor.

28 A következő kiragadott példánk, 1480 körül készülhetett, a szmrecsányi főoltár mesterének Felkáról származó Mária oltárszobra. Itt a Madonnát övező dicsfény-mandorla későbbi kiegészítésnek látszik.

29 A holdsarlón álló Boldogasszony típusa a XV. század utolsó harmadára Magyarország számos templomának oltárán szerepelt. Az 1556. évi kassai Szent Erzsébet székesegyházbeli tűzvészben elpusztult egy 1480 körüli Sarlós Boldogasszony oltár.

30 Jó néhány Mária oltár szobra napjainkra, mint önálló középkori szobor megmaradt. Ilyenek a necpáli és a zalaszentgróti Madonna szobrok (1490.k.). A Napbaöltözött Asszony már kialakult ikonográfiái kánonját követő - általam ismert legkorábbi magyarországi képi ábrázolása a lőcsei Szent Jakab templom Lőcsei Pál mestertől származó főoltárának (1508-18) leckeoldali belső szárnyán lévő táblák egyik reliefje. A tábla János evangélistát ábrázolja Pathmosz szigetén amint a Jelenések Könyvét írja. Az ábrázolás itt is düreri metszet előképet követ.

31 A Jelenések Könyvét író apostol a tábla jobb alsó sarkában foglal helyet, vele szemben van attribútuma, a sas. Az ábrázolás bal felső harmadában jelenik meg a napsugaraktól övezett mandorlában, holdsarlón álló Madonna. Mária gyermekét bal karján tartja, miközben jobb kezével átöleli. Ezért Pál mester művén nem jelenik meg a Madonna jobb kezében a hasonló ábrázolásokon elterjedt jogar. Mária fején korona van. A távolban egy középkori város falai jelennek meg.

32 A legismertebb emlék a magyarországi emlékanyagban a csíksomlyói ferences templom fából készült kegyszobra, amelynek elkészülte nagyjából egybe esik az alsóvárosi templom alapításával. 1510 körül készült ez az egyik legnagyobb méretű kegyszobrunk, valószínűleg erdélyi faragómester remekeként. Az ábrázolás népszerűségére jellemző, hogy a XV. század második felétől Magyarországon is megjelentek a miseruhák hímzett keresztjeinek központi helyén, az oltárábrázolásokkal csaknem egy időben.

33 A Madonna képe a magyarországi pénzeken első ízben 28 POSZLER GY. 1994b, 498-499. p. 29 TÖRÖK GYÖNGYI 1993.177. p. 30 RADOCSAY DÉNES 1955. 86. p. 31 A többi relief táblának előképeit is a német művészet körében találta meg a kutatás egy-egy Stoss, illetve Schongauer metszet képében. 32 TILKOVSKY, V. 1961.175-186. p., HOMOLKA, JAROMÍR 1973. 33 SZILÁGYI ANDRÁS 1981. 333. p. Az Iparművészeti Múzeum több, a XV. század második feléből származó miseruhát őriz gyűjteményében, melyen a Napbaöltözött Asszony alakja tűnik fel (Ltsz.: 7392, Ltsz.: 7393). 12