A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

éveiben. Bálint Sándor óvatosabban fogalmaz, amikor azt mondja, hogy az oltár kapcsolatban alhatott Graf Antal működésével. Az oltár szerzőségének kérdését egy alaposabb stíluskritikai vizsgálat talán pontosítaná. A főoltár előtt helyezkedik el a templom legnagyobb kettős sírboltja, ahová a város legkiválóbb polgárai temetkezhettek, illetve a várkatonaság parancsnokait és a szegedi és Szeged környéki török ellenes harcokban elesett császári hadvezéreket temették el. A főoltár kegyképe A napsugaras mandorlába foglalt, holdsarlón álló Madonna balkarján a gyermek Jézust, jobbjában jogart tart. A kép négy sarkában egy-egy angyalfej látható. A templom patrocíniuma a Havi Boldogasszony, melynek mariológiai megfelelője a Napbaöltözött Asszony.

18 A Napbaöltözött Asszony elnevezés Bálint Sándortól származik, forrása a Jelenések Könyvének (Jel. 12,1) harmadik víziója: „Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona". Az álló Boldogasszony bal karján áldást osztó gyermekét, jobbjában jogart tart. Ennél az ábrázolási típusnál Mária fején tizenkét csillaggal ékített koronát szoktak elhelyezni. A korona Mária tökéletességét hivatott kifejezni, ugyanakkor jelenti azokat az erényeket, mellyel a Madonna rendelkezik. Temesvári Pelbárt ferences szerzetes, prédikátor, aki a XV. század második felének egyik legnagyobb hatású magyarországi teológusa volt, első prédikációs kötetében - mely a „Stellarium coronae benedictae Mariae Virginis" (1489-1498) címet viseli - magyarázza az egyes csillagok jelentését: Formositas, Generositas, Nobilitas, Nominis dignitas, Puritas, Virtuositas, Sanctitas, Perfectionis sublimitas, Virginitas, Religiositas, Sponsi probitas, Habitaculi preclaritas.

19 A középkor folyamán föltűnnek olyan ábrázolások, mikor a Madonna lába alá félholdat helyeznek el, annak jelzéseként, hogy már ekkor azonosították Máriát a Jelenések Könyvében szereplő asszonnyal. Európában mégis Dürer 1498-as, Jelenések Könyvéhez készített fametszet sorozata teremtette meg az ábrázolás prototípusát. Dürer 1498-ban az Apokalipszis sorozatot két példányban - latin és német nyelven - adta ki. Eredeti formájában a könyv 15 egyoldalas metszetkompozícióból, címlapból és a Jelenések Könyvének szövegéből állt. Az 1511 -es kiadásban Dürer egy fametszet kompozícióval egészítette ki a címszöveget, mely János apostolt ábrázolta, amint a Napbaöltözött Asszony megjelenik neki. A Jelenések Könyve a középkor folyamán számos képzőművészeti ágra hatást gyakorolt. A legtöbb ábrázolással mégis a kódex festészetben találkozunk. A XV. század közepétől kezdve a nyomtatott könyvek fametszet illusztrációiban is találkozunk velük. Az 1000 körüli években a Karoling és Ottó-kori illusztrált kéziratok jelentik az Apokalipszis ábrázolások jelentősebb csoportját (pl. Bambergi Apokalipszis). A Speculum Humanae Salvationisban a középkor népszerű képeskönyvében szintén meg18 SZILÁRDFY 1994. 29. p. A Stellarium coronae... szövegét közli: SZILÁDY ÁRON 1880.114-124. p. 20 ZENTAI L. 1988., NEUSS, F. W. 1932. 185-197. p., SCHMIDT, H. F. 1939. 261-266. p., GROTE, L. 1970. (Teljes irodalom jegyzékkel). 10