A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Tóth Attila: Az elmékművek mint a nemzettudat és a hatalom propagandaeszközei

ség és kötelességtudás, a magyar tehetség és áldozatkészség erényével felfegyverkezve indultak el innen Szegedről a nagy küzdelembe és helyüket mindig magyarán megállva, ifjú életüket adták a magyar eszményekért. (...) A szegedi térről kivezető utat beboltozó kapu - a Hősök kapuja - pedig legyen örök szimbóluma az élet kapujának, amelyen át egy új, tisztultabb élet felé vezet az út Horthy Miklós nyomában. "

2S Az emlékhelyet nemcsak mérete, sajátos kialakítása, politikai szerepköre emeli ki a kétezernél több hazai világháborús emlékmű sokaságából, hanem az is, hogy ezúttal az emlékművek esetében ritka művészi érték minősíti, Aba-Novák Vilmos hatalmas freskóvíziója. Az első világháborús emlékművek kényszerű emblématikussága jobbára csak jelképi közhelyek szobrászi, vagy építészi megjelenítését tette lehetővé. Aba-Novák élni tudott a nagyszerű lehetőséggel. A monumentális képek a keresztény mitológia (ítélethirdető Krisztus) tematikus kereteibe ágyazzák a háborús emlékezés vízióit. A „kegyelet és remény" jeleneteiben például, ahol a vigasztaló lelkipásztorok, valamint az özvegyek és árvák megrázón tragikus csoportja hódol a hősök emlékének, vagy a háború keresztjét vivő katonák, a sírokba menetelők csoportjában. Az oldaldongákon megtaláljuk Szent György és Szent borbála alakjait is. A kisebb freskótémák pedig a szegedi ezredek csatahelyeit, jelvényeit örökítik meg, illetve, mint a „Huszárroham" például, a katonai bátorság, vitézség megjelenítői.

26 Az irredentizmus emlékművei Szegeden A Hősök kapuja emlékmű egyik freskója okán külön ki kell térnünk egyes szegedi emlékművek felállításával kialakult Horthy-kultuszra. A „Tett" című freskó kompozíción Horthy vezeti katonáit rohamra, vagyis egy közelmúltbeli szegedi történelmi esemény emelkedik a freskón a jelképek, az örökidejűség világába. A Horthy-propagandának történelmi legitimitása igazolására, irredenta törekvéseinek alátámasztására éppen erre, a nemzet hősi önfeláldozását és tettrekészségét szimbolizáló emlékmű-látomásra volt szüksége. Ehhez méltó keretül szolgált a nemzeti kegyhely funkcióval felruházott épület. A szegedi emlékművön így furamód egy élő személy, akkoriban meghatározó hatalmi-politikai tényező jelenik meg önmaga emlékműveként: Horthy, a kormányzó. Ugyanez még aznap megismétlődött, hiszen az avatás napjának délutánján az alsóvárosi népkör falán újabb Horthy-emlék fölavatására került sor, amely Horthy szegedi fogadalomtételét ábrázolta.

27 A szegedi Horthy-kultusznak előzménye volt. Az említett emlékmüveknek mintául szolgálhatott az 1930. október 25-én „A nemzeti megújhodás emlékművének" felavatása a Dömötör-torony falában. Ez Horthy esküjét és a nemzeti hadsereg megszületését ábrázolta. Zala domborműve jellemző példája a nemzetvallást, a nemzetmítoszt, a valós történeti eseményt az aktuálpolitikai célokkal elegyítő köztéri agitációnak. A dombormű az 1919. július 5-i eseményt ábrázolta. Horthy alakja megváltóként magasodott ki a körülötte csoportosuló alakok, a miniszterelnök és magas rangú hadfiak közül. Előtte közlegények hajtottak zászlót, mely mögött felsorakozott a nép, s az eseményt magasztosságát emelendő, egy gyermekét tartó parasztasszony babérágat helyezett a kormányzó lábai elé. Fölöttük a nemzeti géniusz terjesztette ki védőn a szárnyait és mögöttük kelt fel a Nap, az 26 Bővebben: Tóth i.m. 199-206. 27 Délmagyaroszág 1937. jún. 1. 103