A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Tóth Attila: Az elmékművek mint a nemzettudat és a hatalom propagandaeszközei

örök élet szimbóluma annakjeiéül, hogy a magyar éjszakára új nap derül, minden bukásból új törekvés jelenik meg.

28 Példa nélkül álló jelenség, hogy egy városon belül Horthy személyéhez több emlékmű is kapcsolható volt. 1933-ban a szegedi országzászló emlékművön például a kormányzó esküre emelt jobb kezét ábrázolták. 1939-ben a városban tervezték felállítani lovasszobrát, amelyből csak a talapzatra szánt domborműveket helyezték el végül az alsóvárosi Miasszonyunk templomban.

29 Az első világháborút Magyarország számára tragikusan lezáró trianoni béke revíziója szinte naprakészen megjelent emlékmüveinken. A fővárosban a mai Szabadság téren állították föl 1921-ben az irredenta emlékműegyüttest.

30 Beszédes jelképek, közérthetőek, felállításuk aktuálisan kötődött a magyar állampolitika akkor megfogalmazott célkitűzéseihez. A mozgalom továbbélését az 1925-ben elindított országzászló mozgalomban figyelhetjük meg. A második világháború időszakáig 702 országzászló emlékmű felállítására került sor.

31 Ezeknek a történelmi Magyarország együvé tartozásának kifejezése volt a rendeltetésük. A budapesti „Ereklyés országzászlót" 1928. augusztus 20-án avatták és a Szabadság téren állt, az irredenta szobrok karéjában. A Trianon elleni tiltakozást és a Nagy-Magyarországhoz való ragaszkodást jelképezte. Szegeden a Délvidék összetartozását jelképező „Délvidéki országzászlót" 1933. május 25-én, a hősök vasárnapján avatták föl katonai díszünnepség keretében. Egyike volt a négy fő országzászlónak. Közeli társai közül a pécsit 1935-ben, a debrecenit 1939-ben állították fel. A szegedi emlékmű kifejezetten napi politikai szerepkört kapott, hiszen talapzatát szónoklatok megtartása érdekében célszerűen alakították ki, vasárnaponként az ifjúság, frontharcosok, vitézek tartottak díszőrséget. Közvetlen környékünkön Algyőn, Tápén, Gyálaréten is volt országzászló. Az irredentizmusnak volt még más kifejezési formája is városunkban. Ide kell sorolnunk a Dóm téri árkádsort nyugati oldalon lezáró kovácsoltvas díszkaput, amelyet minden év június 4-én, - a trianoni béke aláírásának napján - zárva tartottak. A Dóm téren elhelyezett 63 vármegyecímer is ezt a célt szolgálta, a határon kívül rekedtek helyének üresen hagyásával. Az irredentizmussal hozható összefüggésbe, hogy Szegeden kormányzati akaratra és annak pénzéből 1930-ban megépült a Nemzeti Emlékcsarnok. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter váltja valóra Széchenyi István álmát a nemzet jeleseinek arcképcsarnokával, amihez Rerrich Béla Dóm téri árkádjai kitűnő keretet teremtettek. A Nemzeti Emlékcsarnoknak a déli megcsonkolt országrész központjába helyezésével nyilvánvalóan igazoltatott a szándék, a klebelsbergi „kultúrfölény" koncepció kinyilvánítására. A nemzeti emlékcsarnok Széchenyi nyomán Stróbl Alajos fogott hozzá saját erejéből a nagyszabású vállalkozáshoz. Azt tervezte, hogy kereken ötven szobrot szán a „Magyar Pantheonba". Halála 28 Szegedi Friss Újság 1932. ápr. 24. 29 Délmagyarország 1939. ápr. 4,, 1941. jún. 7. 30 Budapest köztéri... i.m. 92-93. 1921. január 16-án avatták föl Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Észak, Pásztor János: Kelet, Sidló Ferenc: Nyugat, Szentgyörgyi István: Dél című szoborkompozícióit. 31 Magyar művészet története I. 203. 104