Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Fodor Ferenc: Adatok a Szeged környéki gazdakörök és gazdasági egyesületek történetéhez

dése. Számuk négy év alatt félezerre, tagjaik száma félmillióra emelkedett, később az egész országot behálózták.

2 Később kezdték meg működésűket a fogyasztási szövetkezetek, a szintén Károlyi Sándor által alapított Hangya Szövetkezetek. Ez a szövetkezeti forma kezdetben súlyos nehézségekkel küzdött, lassan mégis megerősödve messze túlélte alapítóját, s a két világháború közötti Magyarországon már az egész országot behálózó szövetkezeti mozgalommá szélesedett. A „Hangya" előzménye és bölcsője a Magyar Gazdaszövetség volt, ennek keretében hozták létre 1898. január 23-án, mint a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeti Központját. Ez a központ fogott hozzá, kezdetben Károlyi Sándor hathatós anyagi támogatásával, az első vidéki szövetkezetek és boltjaik megszervezéséhez. Amíg a hitelszövetkezetek a falusi lakosságot sújtó uzsorakamatokat, a fogyasztási szövetkezetek a falusi uzsoraárakat lettek volna hivatva letörni. Az 1900-as évektől e fogyasztási szövetkezetek szervezését, elsősorban a növekvő szociális feszültségek mérséklése céljából, támogatta a földművelésügyi kormányzat is. Az első világháború kitörésekor a Hangyának már 1276 fiókszövetkezete volt, 200 000 taggal.

3 Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja volt, úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően. 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt, 700 000 taggal. Harminc konzervgyárat, húsz ipari üzemet, és négyszáznál több boltot üzemeltetett. Az 1945 után bekövetkezett kommunista hatalomátvétel, és az azt követő törvénytelenségek, illetve az államosítás során a teljes Hangya vagyon gyakorlatilag kártalanítás nélküli lefoglalásra került. A vidéki Hangya boltokat és telephelyeket főként a földműves szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam, formailag ügyelve, de tartalmilag erősen korlátozva a tagok demokratikus döntéshozatali lehetőségét. Ezt segítette elő, hogy a gazdák, mint téesz tagok már nem kötődtek a földhöz, illetve az AFÉSZ-tagok a fogyasztói-ellátó szövetkezetekhez. A Hangya vagyon nagy része törvényi szabályozás nélkül lett széthordva, elherdálva.

4 1859-ben a budai helytartóság megengedte gróf Károlyi Sándornak, hogy Szeged székhellyel, egész Csongrád megyére kiterjedő területtel egy gazdasági egyesületet alakíthasson „Csongrádmegyei Gazdasági Egyesület" néven. Az egyesület 1866ban feloszlott. 1880. március 29-én alakult újjá Pálfy Ferenc elnöklete alatt, „Szegedi Gazdasági Egyesület" néven. Céljaik közt, diplomatikusan elítélve a „közhatóságot" megemlítik, hogy: „Szeged is részt akar venni e nagy nemzeti munkában s közcélért lelkesedő polgárai megalakították a «Szegedi Gazdasági Egyesületet», melynek hivatása lett a más irányban elfoglalt közhatóság helyett a belterjes gazdálkodás eszméjét hirdetni.'" Az egyesület támogatásával az 1880-as években alakultak Szeged környékén az első gazdakörök.

5 Orosz István - Für Lajos - Romány Pál 1996. 243. A magyarországi agrárszövetkezeti mozgalom az arisztokrácia irányítása alatt működött. A példát a skandináv országokban működő szervezetek szolgáltatták. Különösen nagy hatással lehetett a dán példa, Grundtvig püspök (1783-1873) szövetkezeti- és népfőiskolai mozgalma az 1860-as évektől. (Boldizsár Iván é .n. 33.) 1 Orosz István - Für Lajos - Romány Pál 1996. 246. 4 www.hangyaszov.hu 5 Szüts Mihály 1914. 451. 83