Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Fodor Ferenc: Adatok a Szeged környéki gazdakörök és gazdasági egyesületek történetéhez

Az első világháború utáni politikai stabilitás által teremtett feltételek hatására az ország legelmaradottabbnak számító területein is kulturális, gazdasági fellendülés kezdődött. Szeged hatalmas határára, és a környező településekre (pusztákra) is ez volt a jellemző. Nemcsak iskolákat építettek, hanem tömegével alakultak új gazdasági, kulturális egyesületek. Giday Kálmán szerint a 1930-as években a következő körök, egyesületek működtek: Felsőtanyai (Szatymaz) Gazdakör (1884) Alsótanyai Mezőgazdasági Egyesület (1884) Szentmihályteleki Olvasókör (1884) Felsőközponti (Balástya) Gazdakör (1902) Feketeszéli Polgári Kör (1902) Feketeszéli Demokratikus Népkör (1912) Feketeszéli Mezőgazdasági Egyesület (1927) Feketeszéli Gyümölcstermelők Egyesülete Feketeszéli Gazdakör Röszke-feketeszéli Népkör (Fúrús) Röszkei Gazdakör Röszkei Népkör Domaszéki Gazdakör Domaszéki Gazdasági Egyesület Lengyelkápolnai Gazdakör Zákányi 48-as Olvasókör Zákányi Gazdakör Zákányi Kultúregyesület Nagyszéksósi Mezőgazdasági Egyesület Kisszéksósi Olvasókör Madarásztói Gazdasági Egyesület Királyhalom-madarásztói Gazdakör Királyhalmi 48-as Gazdakör Atokháza és Vidéke Gazdakör Felsőátokháza és Vidéke Gazdakör Atokházi Gazdakör (Gátsor) Csorva-átokházi Gazdakör Felsőcsorvai Mezőgazdasági Egyesület Csorvai Mezőgazdasági Egyesület (1930-1948) Fehértói Gazdakör Baktói Bérlők Gazdaköre Csengelei Mezőgazdasági Egyesület Szatymazi Népkör Felsőtanyai Mezőgazdasági Egyesület (Gajgonya)

6 6 Giday Kálmán 1985. 105. 84