Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Glässer Norbert: mako 110@. A makóiság képi megjelenítése a „Makói Szent Udvar" elektronikus körleveleiben
Sokkal gyakrabban és változatos formában jelenik meg maga a zarándokház. Ezt az egykori főrabbi bécsi leszármazottja - a település panzióit felváltandó - építtetett, részben a közösség helyhez kötése céljából, részben pedig azon hitközségi keretek kiépítésére, amelyek közé vissza lehet vonulni a - visszatérést eltérően fogadó - külvilágtól. A zarándokház megjelenített közösségi terévé az udvar (5. kép), valamint az alsó épület férfi étkezője vált. Az udvar reflektált pontjai a ház funkciójára utaló táblával ellátott kapubejáró, és az udvar végében helyet kapott rituális fürdő előtti, műanyag kerti bútorokkal berendezett térrész. A sátortetőt formáló plafonnal ellátott, a női résztől válaszfallal és lefüggönyözött ajtóval elválasztott férfiétkező - az építtető felmenői közé tartozó - Vorhand Mordecháj rabbi emlékét őrzi. Ez utóbbi az a közösségi tér, ahol a rituális közösségi étkezések során a zarándokok a rebbe asztalához ülhetnek. (3. kép) Olyan különleges esetekben, mint a helyi polgármester 3 0 vagy más reprezentatív személyek látogatása, a körlevelek fotóin helyet kaphat a kóser konyha, vagy más közösségi használaton kívüli helyiség is. (5. kép) Ebből a struktúrából kieső, visszatérőnek nem tekinthető helyként a körlevelek képei között feltűnt a Maros folyó is. (6. kép) A közösségi emlékezet vallási intézményekhez kötődő megjelenített terei mellett a genealógiai emlékezet szempontjából hasonló jelentőségűek a közösség egykori temetői. A Kossuth utcai, a Hársfa utcai és a jángori temető a makói közösség folytonosságát jeleníti meg az 1740 körüli püspöki telepítéstől a 20. század közepéig. A Kossuth utcai temetőben nyugszik Naftali ben Dávid, aki 1779-ben (5539. hesván) magára vállalta a közösséget kollektíven érintő gyilkosság alaptalan vádját, hogy elkerülje a közösséget fenyegető megtorlást. A mártírhalált szenvedett „szent férfiú" (is kádos) sírja ezt követően máig jelentős közösségi zarándokhellyé vált. 3 1 A körlevélben a rendbe hozott sírháznál tett látogatásokról a készülő makói közösségi emlékkönyv hírét hozó egyik pdf-csatolmány is beszámolt. (9. kép) A Hársfa utcai temető sírjai jelöletlenek, sírkövei a közösség elvándorlását követően eltűntek. A bekerített, emléktáblával ellátott temető a rebbe temetőlátogatásainak második állomásaként ugyanakkor gyakran feltűnik. A jángori temető és az orthodox temetőrész, azon belül Vorhand főrabbi sírháza, a halálozási évfordulók látogatásainak legfontosabb célpontja. A sírház fotói mind a harédi képes újságok, mind pedig a körlevelek leggyakrabban visszatérő illusztrációi. (4. ábra) Az orthodox közösségek gyakran származtatták legitimitásukat az újításokkal szemben a szakadást megelőzően fellépő rabbiktól. A neológ temetőrésszé vált régi jángori temetőben nyugvó Salamon Zalman Ullmann (1826-1863) rabbi, a Jeriot Slomo szerzőjének sírja szintén kiemelt, sírházzal ellátott emlékhely. (9. kép) A jángori temető jelentőségét tükrözi, hogy a városvezetés többszöri - eredményt nem hozó - megkeresése után, az izraeli magyar nagykövet herzliai rezidenciáján 2008-ban adott fogadáson a Makói Zsidó Világszervezet elnöke arra kérte Sólyom " Új Kelet 2008. júl. 3. (körlevél oldalszám nélküli csatolmánya) Margalit Dávid: Makó polgármestere a Makói Világszövetség elnökénél - Sikerrel zajlott le az évi makói zarándoklat. 3 1 Marosvidék 1927. szept. 07., 2., Csongrád Megyei Hírek 1971. febr. 14., 8.; ill. Tóth Ferenc 1996. 38, 40. 69
