Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Glässer Norbert: mako 110@. A makóiság képi megjelenítése a „Makói Szent Udvar" elektronikus körleveleiben

Az 1868-69-es eötvösi zsidó kongresszus szakadását követően - sok más településhez hasonlóan - az orthodoxia kényszerült saját párhuzamos hitközségi intézményeinek létrehozatalára. Ezek az emlékhelyek így főként a szakadás (tájlung) utáni időszakra datálandók. A „makóiság" reprezentációjában központi helyet az 1895-ben felépült, romantikus stílusú, orthodox zsinagóga kap. Műemlék-jellegű épületté nyilvánítását a Makói Városvédő és Szépítő Egyesület a magyarországi Makói Egyesült Izraelita Hitközséggel közösen 1993-ban kezdeményezte. Az első szervezett visszalátogatásra, „világtalálkozóra", 1994-ben került sor Vorhand Mózes főrabbi 50. halálozási évfordulóján. Magyar állami, elszármazott közösségi és MAZSIHISZtámogatással az orthodox zsinagógát restauráltatták, s átadása 2002-ben történt meg. Az emblematikus helyek körlevelekben látható képi megjelenítése szorosan kötődik a visszazarándokolások során formálódó szóróanyagok és kiadványok illusztrációihoz. (4. ábra) Az újjáépített zsinagóga megtalálható Vorhand főrabbi újra kiadott vallási tárgyú könyvének, az Ohel Mosenak - a régi vilnai vallási kiadványok építészeti elemeket tartalmazó belsőcímlapjaihoz hasonlatos - díszes címlapján, általában a kiadás helyének feltüntetésére szolgáló, „alapzati rész" ovális mezőjében. Helyet kap továbbá a belső borítókon is mintázatként, alkalmi zsoltároskönyveken és a világtalálkozóra szóló meghívókon, harédi képes újságok fejléceiben pedig emblémaként, valamint a Makói Zsidók Világszervezete elnökének névjegykártyáján, a Makói Zsidó Hitközség körpecsétjén, és a díszoklevelek különböző keretezésű díszítményeként is. (3. kép) Az őszi nagyünnep keretében a sátrak ünnepén gyakran díszítik a közösségi és családi sátrakat gyerekrajzokkal és rabbik képeivel. Ilyen számítógépes montázsként készült az a kép is, amelyen a makói rebbe cádik felmenőinek stilizált etrogba helyezett képével vették körül a még romos állapotban lévő zsinagógát. (1. kép) A felújított zsinagóga így jogosan nevezhető a makóiság fő jelképének, amely keretezett, számítógépes montázsképként a Makói Zsidók Világszervezete elnöke lakásának faláról is visszaköszön, olyan reprezentatív eseményekről tudósító körlevelek fotóin, mint Magyarország izraeli nagykövetének a makói szervezetnél tett látogatása. (4. kép) A zsinagóga nem csupán képként jelenik az új közösségi terekben, hanem az Ashdodban épült makói Talmud-iskolát is róla mintázták. Az építés folyamatát az avatási ünnepségig a körlevelek fotói által követhették nyomon a címlistába felvett személyek. (4. kép) Az egykori Nagy és Kis zsidó utca a zarándoklatok és makói utazások képi megjelenítéseinek fontos eleme. A felmenők egykori - mára már gyakran elfeledett vagy beazonosíthatatlan - lakhelyének tudatán túl e mögött egyrészt a zarándokok egy-egy idősebb személy vezetésével történő utcabejárásai állnak, másrészt az egykori Kis zsidó, ma Eötvös utcában található a zsinagóga és a 2006-ra felépült zarándokház is. Mivel az utcabejárások foként szombat délutánra esnek, ami nem fényképezhető, az Eötvös utca többnyire üresen, vagy hétköznap egy-egy sétáló, a zarándokház és a zsinagóga között közlekedő zarándokot megörökítve tűnik fel a körlevelekben. (5. kép) 2

9 Fodor László kezdeményezésére azonban ilyen jellegű kísérletek a Makói Városvédő és Szépítő Egyesület keretében már 1977-től történtek. Csongrád Megyei Hírek - Reggeli Délvilág 1997. máj. 15., 4.; illetve Fodor László családi tulajdonban lévő hagyatéka. 68