Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Glässer Norbert: mako 110@. A makóiság képi megjelenítése a „Makói Szent Udvar" elektronikus körleveleiben
Wright globalizált tömegkultúrára vonatkozó elméletét a vizsgált jelenségre csupán megkötésekkel alkalmazhatjuk. Egyrészt a harédi zsidóság esetében nem beszélhetünk a vizualitás határozott, írásbeliség fölötti dominanciájáról, ami elsősorban a külvilág tendenciájaként jelenik meg, másrészt - ahogyan azt Wright is hangsúlyozza 2 6 - a nyugati értelemben vett művészet sok kultúra számára nem létezik, a képek létrehozatala és funkciója vallási vagy más kontextusba ágyazódik. Az írásbeliség jelentősége a közösségi emlékezet, a hagyomány láncolata és a genealógiai emlékezet felől tekintve nem vitatható el. A vizuális ábrázolás vallási kontextusát tekintve, ami ez esetben egyúttal a társadalmi és kulturális kontextus is, pedig a vizuális kommunikáció megszorításokhoz és szabályozásokhoz kötött. A Tízparancsolat szerint (2Móz 20:4) „Ne csinálj faragott képet arról ami az égben van... hogy imádd". Két párhuzamos talmudi hely (bRos Hasana 24a, bAvoda Zara 43a, az újholdszentelés kapcsán) arra a következtetésre jut, hogy tilos azért csinálni hogy imádat tárgyát képezzék. A Misna szerint (mAvot 1:1) kerítést kell csinálni a Tórának, vagyis elvi jelentőségű kérdésekben a biztonság kedvéért szigorítani kell. Ebből következően egyáltalán nem szabad faragott képet (szobrot) készíteni, sőt egy további - még szigorúbb - álláspont ezt a tilalmat a nem faragott képekre (festmény, fénykép) is kiterjeszti. 2 7 Wright kiemeli a digitális képrögzítés és videó-felvétel jelentőségét a mai vizuális reprezentációs rendszer gyökeres átalakulásában. 2 8 Ez tendenciaként a makói orthodox fiatalok egy részénél is tapasztalható, illetve „intézményesült" formában is megjelenik a körlevelek esetében. A következőkben azokat az emblematikus helyeket és mozzanatokat tekintem át, amelyek Makóhoz és a „makóisághoz" kötődnek. A reprezentáció elemzendő formái foként az elit stratégiáiról mesélnek, jelen keretek között - a nevesítést nem tartalmazó lista mögé rendezett - címzettek értelmezései és a kapott képek használta nem ragadható meg. A „makói" tér emblematikus pontjai A tér jelentőségteli pontjainak és emblematikus objektumainak megjelenítése csupán egy külső, látható szint, amelyet a különböző csoportok eltérően használhatnak és értelmezhetnek. A „makóiság" képi megjelenítésének mégis ez a legkönnyebben megragadható aspektusa. Ez sem tekinthető azonban a különböző emblematikus helyek és közösségi terek differenciálatlan együttesének. Az egykori Makó zsidók által lakott része - az egykori piactérből kiinduló Kis és a Nagy zsidó utca által határolt háromszög - a település közepébe ékelődik. Az izraelita temetők pedig a vallástörvénynek és a mindenkori közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően a város terjedésével - újabb temetők formájában - a központtól mind távolabb kerültek. J 6 Wright, Terence 2008. 5-6. 2 7 Fényes Balázs - Gleszer Norbert 2009. 72. 2 8 Wright, Terence 2008. 121-140. 67
