Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Vincze Klára: Adatok a csongrádi betlehemezéshez

jászolban fekvő Kisded Jézus a boldogságos szűz Mária és szent József Az elindulás pedig történik az esteli órákban. Midőn va lame Ily házhoz belépnek mindnyájan éneklik a következő éneket: Csorda pásztorok, midőn Betlehembe Csordát őröznek éjjel a mezőbe Isten angyali gyüvének melléjük Nagy félelemmel telék még ű szívük. [Csorda pásztorok, midőn Betlehemben Csordát őriznek éjjel a mezőben, Isten angyalai jövének melléjük, Nagy félelemmel telik meg a szívük.] Ezt a ház pitvarában éneklik, a mi után két maksus kívül marad, egy pedig az angyallal bemegy, ki a Betlehemet (a kezében vitt templomot) az asztalra tesz, a bennlevő maksus pedig Tütöre, nem ugyan énekölve, de bizonyos hanglejtéssel így szólal meg: Alom-e vagy látás, azt még nem foghatom, Mit ér az én szívem, ha nem tapasztalom, Van még két pajtásom az sötét szögletbe. Gyere bé te vín Korédon! [Álom-e vagy látás, azt meg nem foghatom, Mit ér az én szívem, ha nem tapasztalom. Van még két pajtásom a sötét szögletben. Gyere be, te vén Koredon!] Ez utóbbi sornak mondása közben botjával megkopogtatja az ajtót, mire a kívül levők egyike, névszerint Bandi, lomhán bedöczög, és így szóll: Gazda, gazdaasszon, kíszítsd a házadat, Sok szakállas vendég szájjá udvarodat, Sütt, főtt légyén elég, mert mégészik azok. Van még égy pajtásunk a sötét szögletbe. Gyere be te vín Korédon! [Gazda, gazdaasszony, készítsd a házadat, Sok szakállas vendég szállja udvarodat, Sült, főtt legyen elég, mert megeszik azok. Van még egy pajtásunk a sötét szögletben. Gyere be, te vén Koredon!] A harmadik névszerint Peti, a bottal való kopogtatásra bevánszorog és így szóll: Szalonnás jó estét! Szerelmes Gazduram! Juhaink mégvannak, égy csépp kárunk sincsen, Szép göndör gyapjaink hátukra hajlanak, Giliczék és bagjok mind akolba vannak. [Szalonnás jó estét! Szerelmes Gazduram! Juhaink megvannak, egy csepp kárunk sincs, Szép göndör gyapjaik hátukra hajlanak, Gilicék és baglyok mind akolban vannak.] Ezután mind együtt lévén le akarnak feküdni, mi közben mindnyájan mondják ezt: Fekügyünk le pajtás Vagy a szép Ián mellé, Vagy a szék láb mellé, De mégis legjobb lészsz a fődre. [Feküdjünk le pajtás Vagy a szép lány mellé, Vagy a székláb mellé, De mégis legjobb lesz a földre.] Ezek letelepedvén az angyal a kis Betlehem tornyában levő csengetyűvel folytonosan csengetve e szavakat mondja: Trígyonfoszt tragyisz engyelorum Matuz eszt in egla coelorum Eti peti pásztor eszt Tragye szmi kortu eszt. Glória! [Trigyonfoszt tragyisz engyelorum Matuz eszt in egla coelorum Eti peti pásztor eszt Tragye szmi kortu eszt. Glória!] 261