Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Vincze Klára: Adatok a csongrádi betlehemezéshez

Váry Gellért (1843-1916) piarista szerzetes betlehemes játék leírása Katona Imre (1921-2001) néprajztudós rám hagyott egy kézirat másolatot, melyet eredetileg dr. Tari Lászlóné Kovács Katalin adományozott számára. Katona Imre 1943-ban, pályája legelején szó szerint, kézírással lemásolta az ajándékba kapott, eredeti kéziratot, amely következőket tartalmazza: régi csongrádi táj szavakat, szólásmondásokat, ezek definícióját és magyarázatát, gyermekjátékokat, egy régi csongrádi lakodalom leírását, valamint - a jelen írásunk szempontjából legértékesebbnek számító - betlehemes játék leírását. Váry Gellért eredeti kézirata a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumában található, a betlehemes játék leírását tartalmazó része nyomtatásban most jelenik meg először.

5 Váry Gellért 1843-ban született Csongrádon. Művelt, tudós pap volt, Kecskeméten, Szegeden és Vácott tanított. Mindvégig hű maradt a csongrádi nép hagyományaihoz és a történetíráshoz is pályája során. A város helytörténetét jól ismerők alapdokumentumként tisztelik „Emléklapok Csongorád múltjából" című, kéziratos főművét (1904), melyben a város történetét írta meg családi vonatkozásokkal fűszerezve.

6 „Följegyzések a csongrádi nép különféle szokásaiból 1862-ben" című, máig kiadatlan kéziratában

7 Váry bemutatja a 19. század közepének pünkösdölését, régi gyermekjátékokat, lakodalmi vőfélyverseket és ételeket. A betlehemezésről „Krisztus Urunk eljövetelének emlékezetekor tartani szokott Betlehem járásnál való szokások" címmel ír. Katona Imre szó szerint lemásolta az eredeti leírást, így indokoltnak látjuk a kézirat-másolat alábbi teljes, forrásszerű közlését. Katona Imrének a témához kapcsolódó, későbbi megjegyzéseit, valamint a játékszövegek mai nyelvhasználat szerinti átírását zárójelben közlöm. „A Betlehemmel járó gyermekek, illetőleg már suhanczok számra nézve négyen vannak, kik közül egy angyalnak neveztetik, a többi pedig maksusnak. A maksus általános megnevezés mellett még minden egyes maksusnak külön neve is van t.i. az első Tütöre, a második Bandi, a harmadik pedig Peti. Ezek, mielőtt a Betlehem járásra elindulnak, otthon az illető ruhákba fölöltöznek, a mi abból áll, hogy az angyal szép fehér inget gatyát húz föl, válláról fehér kendő omlik alá, fején pedig aranyos és más egyéb színes papírosokból ragasztott süveg van, melly a püspöki föveghez hasonlít, a maksusok pedig bőr sapka és kifordított subában jelennek, mint afféle pásztorok. Útra induláskor az angyal egy papirosból készített templomot vesz kezeibe, a mellyben belülről gyertya ég és annak fényénél látható néhány ki faragott bárány a 5 Katona Imre 1943. 45-52. - Váry Gellért műve: Néprajzi Múzeum, Etnológiai Archívum 4245. A kézzel írt füzet előlapján Katona Imre megjegyzése olvasható: „A füzetet Váry Gellért piarista pap írta. Tary Lászlótól kapta Katona Imre, s tőle került az adattárba. 1956. II. 21. Katona Imre". 6 Emléklapok Csongorád múltjából. Magdolna néném fiának Tekulics Sándornak nagy bátyja Váry Gellért csongorádi piarista 1904. - A kézzel mű hasonmás kiadását Tari László látta el jegyzetekkel, mutatókkal, képekkel és térképekkel. A szerző életútját tárgyaló Utószó szintén Tari László munkája. Somogyikönyvtár, Szeged-Szolnok. 1974. 221-224. 7 NM EA 4245 260