Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

Az önként, ellenszolgáltatás nélkül végzett gyógyítás, a betegség átvállalása mellett (ld. szemverés, körömmérög) a hagyományos gyógyítók még egy vonását szeretném kiemelni. Tudásukat, a gyógyító szöveg ismeretét készséggel elmondják, átadják pácienseiknek, illetve azok hozzátartozóinak. (Nincs tehát féltékenység, „kenyéririgység". Van példa a fordítottjára is, amikor a hagyomány tiltja a szöveg elmondását, mert akkor az hatásosságát veszti, illetve csak halála után veheti át másik személy (hozzátartozó) gyógyító tudását-feladatát.) A Csanád megyei piócagyüjtésről és kereskedelemről részletesen írt Bálint Nagy István,

14

1 ez valószínűleg mindig a legszegényebbek (sovány) kenyérkeresete lehetett. A 2002. évi gyűjtés során megkérdezett idős asszonyok, férfiak napjaink ún. 'természetgyógyászatában' nem hisznek, rossz véleménnyel vannak róla (csak a pénzt viszi el, hülyeség, áltudomány).

14

2 Markos és Polner munkái után ez a gyűjtés is megerősítette, hogy szemléletbéli különbségek, a gyógymódok variánsai felekezeti különbségekből is adódnak. Pl. a püspökielei ref. 83 éves asszony a ráolvasó/ráimádkozó asszonyokat lekicsinylő hangsúllyal bűbájosoknak nevezi. ,^4 mi szüleink kitértek volna a hitükből, ha elvittük volna a gyerekeket bűbájoshoz. Hogy lehet annyi eszünk, hogy elhisszük. Az istenszeretettel nem fér egybe. " Egy kisgyereke torokgyíkban szenvedett. Mikor átjött a szomszéd - katolikus - asszony és azt javasolta, kössön neki jegykendőt a hasára, a református nagynénik „márfordultak is ki a szobából, hogy ne is hallják". (N. B. tudatában van a katolikus és református felekezetek egymás iránti türelmetlenségének, és nem helyesli azt.)

14

3 A Szent Antal tüzére csak katolikus ember csiholhat. Másik elbeszélésben szemölcsei sikertelen - mágikus - gyógyítását református voltának tulajdonítja a beteg,

14

4 amivel -kimondatlanul - ezeket az eljárásokat „katolikus" jellegűnek minősíti. Említhetném még az ún. bábakörösztséggel kapcsolatos - felekezetenként eltérő - véleményeket is. Kísérletezés E.H. Ackerknecht

14

5 a hagyományos és hivatalos orvoslás közötti lényeges különbséget abban látja, hogy az utóbbi eszközei, módszerei, eljárásai kísérletezés révén alakulnak ki, míg az előbbiben ilyen nem figyelhető meg. A hazai adatok ezt a véleményét nem támasztják alá. A hagyományos orvosláson belül is van kísérletezés. Itt persze nem laboratóriumi körülmények közt végzett természettudományos kísérletekre kell gondolnunk, hanem próbálkozások-sikertelenségek útján haladva érik el a jó megoldást. Ezt látjuk pl. az orrvérzés kezelése esetében. Gyógyítók és hatóságok Gyakran vetik szemére a hagyományos orvoslóknak, hogy „pénzért kuruzsolnak". Valójában a bemutatott adatokból is az látható, hogy pénzt a legritkább esetben kérnek, illetve fogadnak el, természetbelit sem minden esetben: „Nekem ezér fizetés? - úgy semmi, semmi. " 14

1 Bálint Nagy 1928; Grynaeus 1962,129-156. 14

2 Erdélyi, Kun 2002, 10. 14

3 Erdélyi, Kun 2002, 12. 14

4 Polner 1985 a, 21. 14

5 Ackerknecht 1971, 167-170. 214