Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

Makó és környéke hagyományos orvoslása III. ÁLLATORVOSLÁS GRYNAEUS TAMÁS (Budapest-Szeged) Ha marad, urájé, ha döglik, kutyájé! Az állatvész mindég nagy kár, de mit tegyünk, ha erre jár ?

1 Cspal Kiragadott példaként csanádpalotai adatokkal (1856) jellemezzük a 19. századi állatállomány nagyságát és fajta összetételét: tehén 220 db ökör, borjú 750 db ló 970 db birka 4500 db sertés 5100 db. Ekkor a községben állatorvos nincs, gyógykovács sincs.

2 Ez a háttér, amely előtt a korabeli és azt követő időszak népi állatorvoslását látnunk és értékelnünk kell. Megelőzés A karácsonyi asztal alá kosárban kukoricát, szalmát, szénát, almát, burgonyát tesznek, ott tartják Vízkeresztig (január 6.). Addig a szemetet is az asztal alá kell söpörni, nem szabad kidobni. Vízkereszt után a jószágoknak adják, hogy egészségesek legyenek.

3 István napján (december 26.) a lovak szájpadlását háromszor gyöngéden meghasítják, hogy egészségesek legyenek.

4 Cspal Az aprószentekipálcát (Luca vessző-?? GT.) az eresz alá szúrták, minden újszülött állatot evvel tereltek először, hogy hasznos legyen tartása.

5 Pálforduláskor (január 25.) baromfi-, és sertésólat, istállókat, galambfészkeket kitakarítják, hogy „meg ne forgó so djanak" (kergüljenek) az állatok, és hogy elforduljon az udvartól a dögvész.

6 Cspal (Pálforduláskor - elfordul) Az állatokat, ugyanúgy, mint a házat megszentelték (akárki elmondhatta, nem csak a pap; időpontot, okot, körülményeket nem említi): Szentölje meg az Atya, Szentölje meg a Fiú, Szentölje meg az Úrjézus áldott szent neve!

1 Apf 1 Asztalos EA 19 922, 14. 2 Asztalos EA 19 922, 2. 3 Tóth EA 18 848, 11. 4 Molnár J. EA 3233, idézi Bálint S. 1973, 119. 5 Asztalos EA 14 001, 5. 6 Asztalos EA 14 001,3. 7 Kiss, Vörös 2002, 22. 197