Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Purgel Nóra: Vallási közösségek egy dél-alföldi faluban 1930-1950 között. Adatok a szegvári KALOT és KALÁSZ történetéhez

sa, amelynek végleges ügyrendjét, felépítését 1936-ban tárgyalta a püspöki kari konferencia. Öt szakosztályt állítottak fel, ezek közül a szociális szakosztály hatáskörébe tartozott a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Titkársága (későbbiekben Testülete) /KALOT/ is. 1930-as években induló, újjászerveződő ifjúsági és felnőtt hivatásrendi mozgalmak munkáját valláserkölcsi nevelés, szociális tevékenységjellemezte. A KALOT megalakulása Szegváron A hajdani szegvári KALOT-legények közül már igen kevesen élnek, összesen négyen. Ebből a hárman maradtak a faluban, egy közülük Szegeden lakik. Koruk és egészségi állapotuk miatt a régi időkről csak egyikükkel tudtam beszélni, aki fotókat is adott. Adatközlőm, Pusztai János 1923-ban helyi parasztcsaládban született. A mai napig is remek emlékezőtehetsége van, hitelesen tudja közölni az eseményeket. Elmondása szerint Szegváron több kör is alakult az 1930-1940-es években: iparosoknak (Iparos Kör), földművelőknek (Független Kisgazda Párt) egyaránt az együvé tartozást jelentette a körbe járás. Utóbbi iíjúsági tagozatában ő volt a jegyző. Elnökét Piti Ferencnek, pénztárosát Madaras Mihálynak hívták. Egyházi és naptári ünnepek alkalmából bálokat rendeztek (aratóbál, szüreti bál, farsangi bál), és színdarabokat adtak elő. Az idősebb parasztemberek a Tanyai Gazdakörbe jártak, amelynek a hódmezővásárhelyi út mellett volt a székhelye. Adatközlőm később ennek is tagja lett. A '48-as Körbe, melynek az Újfaluban (Szegvár új telepítésű déli része) volt a székháza, munkásokjártak leginkább. Az 1940-es évek elején, a visszaemlékezés szerint 1942-ben alakult meg a faluban a KALOT, melyet felnőtt férfiak szerveztek meg: Dénes János káplán és Késő Vince tanár.

5 Előbbi az elnöke, utóbbi a titkára lett az egyletnek. Pártoló tag volt többek között id. Bárány Mihály, Salánki Pál, Nagy László tanító, vitéz Varjasi Károly és Nagy János leventeoktató, akik nem jártak el minden gyűlésre, de a többségén megjelentek. A szegvári KALOT-ifjak elnökének Szécsényi Lászlót választották, a titkár Somogyi Imre, és a jegyző adatközlőm, Pusztai János volt. Az egykori jegyző szerint a szerveződés célja a nevében van foglalva: a vallásos paraszt ifjak összefogása a műveltség szintjének emelésére. Télen a faluból négyen-öten a lakitelki népfőiskolán szerezték meg szerteágazó tudásukat az 1 -2 hónapig is eltartó képzéseken. így jutottak új információhoz a nagyvilágról, gazdasági és politikai eseményekről, kultúráról. A tagságról 1942-ben készült fotón az említetteken kívül többek között Farkas János, Berkecz Miklós, Rozgonyi Pál, Vígh Károly és Gila Sándor látható. (1. kép) Pénztárost nem neveztek ki, mert nem szedtek tagsági díjat, így nem volt bevétele az egyletnek. A gyűléseken Dénes János káplán terjesztette elő, kit tart a legalkalmasabbnak a tisztségek betöltésére, majd ezt a tagság kézfeltartással megszavazhatta, jóváhagyhatta. Csak ezek után kérdezték meg a jelöltet, hogy vállalja-e a feladatot. Általában húzódoztak a tisztségek betöltésétől, a sok mezőgazdasági munka miatt. A megalakulás dátuma a levéltári források szerint 1942. november 29. 183