Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Purgel Nóra: Vallási közösségek egy dél-alföldi faluban 1930-1950 között. Adatok a szegvári KALOT és KALÁSZ történetéhez
Az adatközlők kiválasztása személyes ismeretség alapján történt. Igyekeztem a jó emlékezetű személyeket kiválasztani, hiszen az egyesületek tagjainak többsége már elhalálozott, csak néhányan élnek közülük. A hitbuzgalmi szervezetek kialakulásának története Az evangéliumi tanítás szerint az igazságosságnak és szeretemek kell szabályoznia az ember társadalmi és gazdasági viszonyait, ez a gondolat indította el Európa-szerte a hitbuzgalmi szervezetek működését. A 19. század második felében fordult az egyház figyelme a városokban élő, ipari proletárok rétege felé, és felelősséget érzett irántuk. Wilhelm Emmanuel von Ketteier (1811-1877) mainzi püspök fogalmazta meg szociális nézeteit, amelyek Aquinói Szent Tamás tanítására épültek. Ennek hatására alakultak ki az első népegyletek, szociális egyletek, takarék- és hitelszövetkezetek. Ketteler meghatározó szerepet szánt az egyháznak a munkásság megsegítésében: szociális otthonok, iparos és ifjúsági egyesületek alapítására hívta fel a figyelmet. XIII. Leó pápára (1878-1903) is hatott ez a gondolatvilág, így a francia és német reformtörekvések ismeretében körleveleiben is hangoztatta a változás fontosságát. Az ún. organikus államfelfogásában az egyház és a polgári világ összekapcsolását kezdeményezte: „A társadalmat olyan organizmusnak tekintette, amelyben mindennek megvan az Istentől eleve elrendelt funkciója. Egységét a közjó (bonum commune) elérése teremti meg, ami egyben feloldja a különböző társadalmi rétegek érdekeinek ellentétét is. E tételből már logikusan következett a pápa megállapítása: az államnak joga, sőt kötelessége, hogy a szociális kérdések megoldására intézkedéseket tegyen. " 3 XIII. Leó pápa 1891. május 15-én kiadott, ,Jlerum novarum" kezdetű enciklikája indította meg az egyház szociálpolitikai megújulását. Politikai eszméktől mentes egyesületek alapítását szorgalmazta, mely német, svájci, olasz, osztrák, majd magyar földön is meghallgatásra talált. XI. Pius pápa (1922-1939) az előző enciklika 40. évfordulójára kibocsátotta a „Quadragesimo anno" kezdetű pápai körlevelét, mert újabb reformokat akart bevezetni, hiszen a problémák nem oldódtak meg, hanem még továbbiak is keletkeztek. Nem egyedi, eseti szociális reformokat, hanem gazdasági átalakulást akart, bár elítélte a marxi osztályharcot, a javak igazságos elosztását szorgalmazta, a társadalom újjászervezését támogatta. „A társadalmi szervezetben olyan jól rendezett szerveket, alakulatokat kell teremteni, amelyeknek az egyesek nem valamelyik munkapiaci párthoz tartozásuk, hanem sajátos társadalmi hivatásuk - foglakozásuk - alapján volnának tagjai. Tehát a rendiség helyes felújítása a szociálpolitikai célkitűzés. ' A E szerint a hivatás, a szakmai hierarchia és szakismeret szerint osztályozza a társadalom tagjait, továbbá nem különbözteti meg a munkást és a tőkést, így kerülnek azonos érdekcsoportba társadalmi rétegek. A katolikus szociális mozgalmak tevékenységét az Actio Catholica (a továbbiakban AC) koordinálta, XI. Pius pápa gondolatai alapján, aki a laikus hívőket akarta a hierarchikus rendszerbe bekapcsolni. Sokáig húzódott a magyarországi AC kialakulá3 Balogh Margit 1998. 15. 4 Balogh Margit 1998. 17. 182