Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Purgel Nóra: Vallási közösségek egy dél-alföldi faluban 1930-1950 között. Adatok a szegvári KALOT és KALÁSZ történetéhez

Vallási közösségek egy dél-alföldi faluban 1930-1950 között. Adatok a szegvári KALOT és KALÁSZ történetéhez PURGEL NÓRA (Falumúzeum, Szegvár) Ha az ember egy kis faluban él - még ma is - megtapasztalhatja a közösség öszszetartó és szabályzó erejét. Személyesebbek az emberi kapcsolatok, „mindenki ismer mindenkit", így ha csoportosulások, körök, munkaközösségek jönnek létre, akkor nagy valószínűséggel átfedések alakulnak ki a tagok személyét illetően. Ezek a szerveződések színesítik a társadalmi együttélést, és tágítják a világnézetet. így volt ez a 20. század első felében is, mikor a két világháború között az élet minden területén változás indult el, és az itt élőket új fogódzók keresésére sarkallta. Szegvár Csongrád megye szívében, Szentes városától 8 km-re található nagyközség. Lakóinak száma jelenleg nem éri el az 5000 főt, a folyamatos beköltözések ellenére sem. Elmondható, hogy a falu korfája öregszik, minden évben többen halnak meg, mint születnek. Vallását tekintve a falu több mint 90%-a római katolikus vallású volt a vizsgált időszakban: 1930-ban 7979 lakosból 7636 (95,7%) vallotta magát katolikusnak, míg 1941-ben 7962 főből 7559 (94,9%) katolikus vallású ember élt a faluban.

1 A szegvári KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága/Testülete) és KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Országos Szövetsége) egyesületek bemutatása szakirodalom és a személyes vallomások alapján történt. Fontos megjegyezni, hogy az adatok gyűjtése több szálon folyt, a szegvári plébánia dolgozói és a szentesi levéltár munkatársai segítségével. A tanulmány magját Gergely Jenő könyve mellett a KALOT esetében Balogh Margit munkája adja, melyek széles látókörrel, pontos hivatkozások alapján nagy segítségemre voltak a gyűjtőmunkában. A KALÁSZ történeti adatait Katus László történész a szegvári hitéletről írt műve alapozta meg. Levéltári források csak a KALÁSZ esetében állnak rendelkezésemre, mert sem a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltárban, sem a Váci Püspöki és Káptalani Levéltárban nem találtam a témára vonatkozó adatokat.

2 Ugyanakkor a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárában fellelt dokumentumok írásos bizonyítékát adták a szegvári KALÁSZ lánykör tevékenységének. A tanulmány megírásának személyes indíttatása is volt. 1930-ban Salkaházi Sára Szegváron, a Szociális Testvérek rendházában tette le első fogadalmát. A nővér emléke 2010-ben elevenedett fel a falubeliek között, mikor a rend jóváhagyásával az immár boldoggá avatott Sára testvér ereklyét elhelyezték a szegvári Kisboldogasszony templomban. A sokat emlegetett Szociális Testvérek helyi működésének egyik sarokköve a katolikus lányok egyesületeinek vezetése volt, s e tanulmány által, adatközlők bemutatása alapján emlékezünk meg a nővérek munkájáról. 1 Katus László 2000. 335. 2 A község 1993-ig a Váci Egyházmegyéhez tartozott. 181