Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Nagy Netta: Paraszti magatartásformák, túlélési módszerek a homokhátsági falvakban a beszolgáltatás éveiben, 1945-1956 között

látni, hogy viszi a

ßiacra a tojást, baromfit, amit ott vidékieknek ad el drága pénzért, mégsem adja be.' A rendszer ellenségei voltak az üzérkedéssel, kupeckodással vádolt kofák is, akiknek legfőbb bűne a piaci árak felverése volt. Ezek foglalkoztak baromfi- és tojásfelvásárlással is. Megjegyzendő, hogy a baromfitartásnak Kistelek, Kiskunmajsa környékén egyébként is hagyományai voltak a háború előtt. Kisteleken az 1950-es években bevett gyakorlat volt, hogy a kofák a piacon felvásárolt árut egy-egy helybeli ismerős házához rakták be, és innen szállították el délután, amikor az ellenőrzéstől már kevésbé kellett tartani.

4

8 A baromfi és tojás felvásárló kofákat szinte mindenhol üldözte a hatalom, így Forráskúton sem látták szívesen őket.

4

9 A diktatúra jellegzetessége, a kiszámíthatatlanság abban is megmutatkozott, hogy a rendszer által pártfogolt nincstelen szegényparaszt is ugyanúgy áldozattá válhatott, mint az ellenségnek kikiáltott kulák. Ezt szemlélteti egy balástyai asszony esete, akinek veszte majdnem a leleményessége lett. Cs. J-né 1953-tól 1,5 hold földet használt Balástyán kishaszonbérletben, mely gyümölcsfákkal volt betelepítve. Saját termését rendszeresen Budapestre szállította, míg végül valakinek szemet szúrt és följelentették. A vád árdrágító üzérkedés, illetve kupeckedés volt. A büntetéstől megmenekült, annak köszönhetően, hogy a helyi tanács igazolta, az asszonynak volt gyümölcsöse, így csak saját termését értékesítette és legfeljebb szívességből vitte piacra a szomszédok áruját is.

5

0 Bármely mezőgazdasági termék lehetett a feketekereskedelem tárgya. Kisteleken például 1953 februárjában zárolták a burgonya, a tojás és baromfi forgalmát. „A piac ellenőrzését továbbra is szervezze és éberen ellenőrizzék, hogy a község területéről a vetőmag burgonyát ki ne szállítsák a spekulánsok és ehhez kérje a pénzügyőrök segítségét. Azokat akik más községbe, vagy városba szállítanak burgonyát, vagy más terményt azt a Földművesszövetkezet termény osztályára szállíttassa be, és tegye közhírré, hogy amíg a község tavaszi vetését nem teljesítette, a terményfelesleget a községből kivinni nem lehet. Ez vonatkozik a baromfi és tojás felvásárlásra is. "

5

1 Utóbbi ellenőrzése céljából a tanács a MÁV állomásfönökségét is megkereste.

5

2 A feketekereskedelem zajlott „kicsiben" és „nagyban". A parasztember általában kis tételben szállított, minél kisebb feltűnést keltve, minél kevesebb személy bevonásával, sokszor meggyőződve a vásárló személy megbízhatóságáról, jól bejáratott csatornákon keresztül. Azonban nem csak a viszonteladóhoz, vagy házhozszállítást alkalmazták, hanem az értékesítés formális tereit is használták vagyis piacoztak. Ilyenkor a legálisan árusítható termék mellett, megfért a tiltott portéka is. Ezeket sokA

1 CSML XXIII. 746. Üllés Községi Tanács VB ülésének jegyzőkönyve 1951. október 27. CSML XXIII. 721/b. Kistelek Községi Tanács VB ülésének jegyzőkönyve 1953. január 31. CSML XXIII. 716. Forráskút Községi Tanács VB iktatott iratok 82-64/1951. június 8. 5

0 CSML XXIII. 706. Balástya Községi Tanács VB iktatott iratok 6. d. Szeged Megyei Bíróságtól Balástya Községi Tanács VB-nek a Bf.I. 21/9.sz. 1954. ügyben; Balástya Községi Tanács VB a Szeged Megyei Bíróságnak: Információ Cs. J-né bűnügyében (Hiv.sz.: Bf.I. 21/9.sz. 1954.) 5

1 CSML XXIII. 721/b. Kistelek Községi Tanács VB ülésének jegyzőkönyve 1953. február 28. * CSML XXIII. 721/b. Kistelek Községi Tanács VB ülésének jegyzőkönyve 1953. április 11. 173