Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon
formájában. A feltehetően korábban gyakoribb falusi szokásra Csépáról és Tömörkényről van adatunk. 6 9 A szilva hagyományos, cukor nélküli, üstben főzése Csongrádon napjainkban is előfordul. (A Fő utca és Dob utca sarkán, a Bástya vas- és edényboltban az utcára kazánok, kerékpárok mellé kirakva napjainkban is árusítják a hordozható üstházakat üsttel. Bár ezeket főként disznótartó kisgazdaságok számára vásárolják.) A helyi piacon más áruk, zöldség, gyümölcs, felfűzött szárított paprika mellett egy-egy üveg láthatóan hagyományosan főzött - lekvár is várja vevőjét. Egyetlen árusnál lehet kapni nem darált, hanem csumiszolí szilvából főtt lekvárt. A Rákóczi utca tanyákról, a szőlőből a közeli községekből betelepült, napjainkban is még tanyai földet művelő lakosaiból többen, 2009-ben öt helyen főztek üstben, cukor nélkül lekvárt. (A jó termést adó következő évben - mivel három generáció, több kiscsalád számára biztosítják a szilvalekvárt - szintén főztek több háznál.) A lekvár a darálást kivéve, hagyományos módon, hordozható üstház üstjében, cukor nélkül, egész napos kavarással sűrűre főzve készült. Surányi Dezső 1980-as években tett megfigyelései szerint ekkor az Öregszőlőben a meggy, őszibarack, szilvafák és azok termése volt a meghatározó. Szülei gazdálkodásában jó termés esetén a felezett szilva, az őszibarack, meggy és a dióbél együtt jó bevételt jelentett. A szilva féléretten, felezett és kimagozott szilvaként, a hulladéka cefreként, a szilvamag és a dióhéj tüzelőként hasznosult jól. „A szilva szedése és hasítása, felezése Boldogasszony napja körül esik. Legalább 2-3 mázsa szilvát vágnak ketté a családok... A felvásárló a MEK vagy áfész telepe. Elfogadható áron... 7 forint körül... veszik át a felezett szilvát. 7 0 Szóbeli gyűjtésem szerint is az 1950-es évek második felétől az 1980-as évek végéig nyaranta leadott szilva jó kereset-kiegészítést jelentett a gyümölcsfa tulajdonos gazdáknak, napszámosoknak és családtagjainak. De még a kis fizetésű, szabadságukat töltő tanároknak, tanítóknak is. 7 1 Aki gyárban, hivatalban dolgozott, és nagyobb mennyiségű szilvát akart leadni, ilyenkor szabadságot vett ki. Az alkalmi átvevőhelyeken megvették a kézzel, egyenként, csumával szedett, hamvas gyümölcsöt, a félig zölden felezett, késsel ketté vágott, kimagozott és az ún. nem minőségi szilvát. Az elsőt exportra, a másodikat konzervgyári felhasználásra naponta többször is fordulva adták le. 7" (A nem minőségi szilva gyors leadására nem volt szükség.) Mondhatjuk, a korábban lekvárként-értékesítés helyébe a nyersen válogatott, előkészített szilva el6 9 T. Bereczki Ibolya 1986. 66. A szerző adata szerint is Csépán és a Tiszazug többi településén fogyasztottak lekvár főzése közben félig főtt szilvalét, ciberét. Végh Antal 1978. 29,165-167. Szatmárban, Majtison is ugyanezt jelenti a szilvacibere, szintén ették főzés közben. - Tálasi István 1977. 232. A Kiskunságban, Szabadszálláson a keszőcét, a fövő szilvaléből kivéve, kenyérrel fogyasztották. A szerző a levesek között említi. Illés Lajos - Romsics Imre - Szakái Aurél - Szőke Sándor 2008. 92. A szerzők receptgyűjteményükben a kiskunsági keszőcét a gyümölcslevesek között hivatkozták meg. 7 0 Surányi Dezső 1989. 157, 160. ' Családi példa alapján a csongrádi születésű Vincze Klára néprajzos muzeológus szíves közlése. " Elek 1966. 301, 302. Adata szerint 1956-ban például csak a szamóca előzi meg. - Surányi Dezső szerint levéltári források választ adhatnak az átvett mennyiségre és az export célországaira. Szerinte az NDKba, NSzK-ba, Csehszlovákiába a cseheknek, Ausztriába és a Szovjetunióba exportálták. 145
