Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon
adása lépett. A fákat tartó családoknak ez bevételt jelentett. 1989 után már nem vették át a szilvát. Kérdés, hogy a nyers és tartósított: aszalt, savanyún vagy édesen befőzött, és lekvárnak főzött szilva hogyan épült be a népi, paraszti táplálkozás rendjébe? Maradte, hogyan maradt nyoma napjaink étkezésében? A nyers szilvát éréskor, szedés közben fogyasztották. 7 3 (A gyerekek a zöld szilvát és barackot is megkóstolták, néhány szemet ettek a más fájáról is. Ezért legfeljebb megdorgálták őket. Ha az arra járók, felnőttek is a fáról 5-6 szem érett gyümölcsöt levettek, megették, nem számított lopásnak.) Az aszalt szilvából, más gyümölcsökkel együtt az étkezés rendje szerint karácsonyi böjtjén (december 24-én) kevés cukorral, rántás nélkül levest, ciberét főztek. 7 4 Helyette első fogásként bablevest vagy halkrumpli levest is fogyaszthattak. De második fogásként mindig mákos tésztát ettek. Ősszel, télen a gyerekek az aszalt gyümölcsöt, ha hozzájutottak, nyersen rágcsálták. Cibere 7 5 néven említik a télire eltett vörös szilva levét, a belőle készített mártást is. A nyáron érő vörös szilva a legtöbb helyen termett, akinek nem, az vásárolt magának. Magostól kezdték főzni, mikor felrottyant, vagyis mikor kezdett a leve forrni, levették a tűzről, kipasszírozták, megszabadították a magjától és a hajától. Újból megforralták, kis üvegekben szárazon kidunsztolták. Ezt nevezheti Surányi Dezső paradicsom főzésekor készített (szilva)lének. (Lásd Függelék!) Télen zsírban sült krumplis pogácsával, fagyos szalonnával is fogyasztották, berántva mártásként hússal ették. Keller Sándortól való gyűjtés szerint nagyanyja generációja körében készítése, fogyasztása általános. Adatközlőm szerint ennek a lének az íze is és a színe is olyan volt, mintha meggyből főzték volna. Ezt az idősebb korosztály tagjai megerősítették. 7 6 A lekvárt többféleképpen ették. 7 7 A gyerekek gyakran iskolai tízóraira zsíros, vajas, tejfölös és kockacukros kenyérrel felváltva, újságpapírba csomagolva kapták. De még kisparaszti családban is előfordult, hogy iskolába nem engedtek lekváros kenyeret vinni, hogy a füzetet össze ne kenjék vele. A Keller családban a gyerekeknek iskolába indulva mézes kenyeret kentek, reggelire és vacsorára otthon kaptak lekvárosat. Makainé Varga Ilona gyermekkorában a 11 gyermek közül valamelyik minden nap megkívánta a lekváros kenyeret. Ahogy a lekvár tömeges főzése, úgy az uzsonnára fogyasztása is az 1960-as évek elejéig tarthatott. A nagy mennyiségben főzött lekvár tészták ízesítőjeként egész évben előfordulhatott. Készítése, fogyasztása nem függött az évszakoktól. A heti étrendben a hétköznapi, hétfői, de leggyakrabban a szerdai és pénteki ebédek második fogása lett, más 7 3 Végh Antal 1978. 30-31. Kiveszőben lévő szatmári szokásként említi a reggelire nyers szilva evését kenyérrel. Simon András 2007. 79. Zalai példa, a fáról szedett szilva kenyérrel fogyasztása, a gazda szokásaként. 7 4 Végh Antal 1978. 27-28. Friss vagy aszalt szilvából szilvaleves, érett penyigei szilvából cibereleves receptje. 7 5 Kisbán Eszter 1997. 510. 7 6 Kisbán Eszter 1997. 507. A gyümölcsből készült mártások között az aszalt szilvából főzöttet említi. 7 7 Kisbán Eszter 1997. 510. Összefoglalása szerint „Szilvalekvárból is főztek levest, ették a lekvárt kenyérrel, főtt tésztán, bélesben, a keleti magyar nyelvterületen kukoricapéppel is rendszeresen." - Báti Anikó 2008. 73, 170-173. Adatközlőtől idézetben közli a szerző: ,ßizony a szegényeknél nem vöt zsír, nagyon sokszor lekváros kenyér vöt az étel." Ugyanakkor az étrendekben a lekváros kenyér nem szerepel. 146
