Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején

szeri, fehértelepi, csongrádi, ókécskei, kelebiai, jászkarajenöi, jánoshalmi, kiskunfél­egyházi, dunaföldvári, szanki, pusztaszentmihályi, ágasegyházi, pirtói, bocsári és újszászi szőlőtermelőket találunk. A homoki vörös borok kategóriájában kevesebb szőlőbirtokos kapott elismerést, ami összefüggésben állhat azzal, hogy kevesebben neveztek ebben a csoportban. Rényi Dezső (Szeged), a Daránszky és Gróf nevü szegedi lakosok, illetve a Kecske­méti Bortermelők Első Pinceszövetkezete részesült díszoklevélben, Szapáry István (Alberti), Gerle Imre (Szeged), a Ceglédi Bortermelők Első Pinceszövetkezete, a Paliinger és Szeltner nevezetű birtokosok (Szigetújfalu) arany-, Barna Mátyás (Rösz­ke), Ormódi Béla (Horgos-Királyhalom), Gárgyán Imre (Szeged), László Zoltán (Sze­ged), Zombori Ferenc (Szeged), Ilaczki Lajos (Apostag), Ábrahám Imre (Szeged), Wolf Antal (Fehértelep) és Fráter Zoltán (Szeged) ezüst-, Csikay Imre (Dunavecse) és Hetényi Mór (Apostag) bronzérmet kapott. A hegyi fehér bor kategóriában Gregus József (Almásegres), Eltner Lajos (Badacsonyzala) arany-, Andrejevics János (Versec), Gerliczy Ferenc (Deszk), Grácz József (Teke), Hecser Béla (Eger) és Benya Péter (Világos) ezüstérmet kapott. A hegyi vörösek versenyében Gregus József (Almásegres), Andrejevics János (Versec) és Lázár Emmánuel (Léva) termékeit jutalmazták dicsérő oklevéllel. 7 4 A szőlő- és a gyümölcstermést minősítő bizottságok díszoklevélben részesítették Hankovszky Zsigmondot (Kecskemét), Korponay Kornélt (Feketefalu), Kiss Ferencet (Szeged) és Kolozsvári Kiss Istvánt (Kiskunhalas), aranyérmet kapott ugyanakkor Gerle Imre (Szeged), Guganovich Máté (Szabadka), Hofmeister Ignác (Kiskunhalas), Kiskunhalas városa, Tajthy Kálmán (Kiskundorozsma) és Ördög Illés (Zákány). A szőlő- és gyümölcs szekcióban egyértelműen a szegedi, az alsó- illetve felsőtanyai díjazottak tűntek ki magas arányukkal. A kiállításhoz kapcsolódott a homoki szőlősgazdák harmadik kongresszusa, amelynek az elnöki tisztét báró Gerliczy Ferenc, ügyvezetői munkakörét Gerle Imre töltötte be, jegyzője pedig Simkó Elemér és Szabó Mihály lett. A városháza közgyű­lési termében Istvánffi Gyula, az Ampelológiai Intézet igazgatója tartotta az első elő­adást, amely a peronoszpóra elleni védekezés technikáival és időpontjával ismertette meg a hallgatóságot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás milyen nagy szerepet játszhat a betegség terjedésében. Beszámolt ugyanakkor az 1912. évi tapasztalatokról is, ami nagy érdeklődésre tartott számot a jelenlévők körében. Jablonowski József, a Rovartani Állomás igazgatója a szőlőmoly elleni védekezés lehetőségeiről tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a forgalomban lévő, illetve a szőlősgaz­dáknak ajánlott szerek nem alkalmasak a kártevő elleni védekezésre. Az előadások elhangzását követően lehetőség nyílt hozzászólásokra is. Várossy Gyula a moly pille alakjában történő irtásáról ismertette tapasztalatait, Kosztka László pedig azt fejteget­7 4 A hegyi kategóriába nevezett borokról a Homoki Gazda a következő módon számolt be: „A hegyi borok csoportjában úgy a fehér, mint a vörös boroknál kevés számú kiállító volt s így kevesebb díjak is adat­tak ki. A fehér borok e csoportokban is kiváló minőségűek voltak, míg a vörös borok gyengébb kvalitást mutattak. Kár, hogy a hegyi termelők nem vettek részt nagyobb számmal a kiállításon s az 1910-iki kiál­lításra szép díjakat nyert legnevesebb hegyi termelők jó része most hiányzott a kiállításunkról. " Homo­ki Gazda 1912. október. 3. 116

Next

/
Thumbnails
Contents