Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején

biztosi teendőket Drucker Jenő, 2 8 a Borászati Lapok felelős szerkesztője látta el. A tagok között megtaláljuk a 19-20. század fordulójának országszerte elismert szőlőbir­tokosait, szakembereit, akik élen jártak a magyar szőlő- és borgazdálkodás moderni­zálásában. Említést érdemel közülük Katona Zsigmond, 2 9 Kosinszky Viktor 3 0 vagy éppen Mathiász János, 3 1 akik közül többen a borok bírálatában, minősítésében is sze­repet vállaltak, sokan mások (Gerle Imre, 3 2 Heinrich József, 3 3 Ormódi Béla, 3 4 Rácz Sándor, 3 5 Zauner Richárd 3 6) mellett. A rendezőbizottság mintaszőlőtelepet is létesített azért, hogy megmutassa a ho­moktalajokon gazdaságosan termeszthető szőlőfajták állományát, illetve azokat az amerikai alanyokat, amelyek legjobban beváltak a művelésben. Annak ellenére, hogy a szőlőskertet csak április végén-május elején alakították ki, a megfelelő gondozás : x Drucker Jenő (1866-1926) 1897-ben lett a Borászati Lapok szerkesztője, amelynek közel három évtize­den keresztül az egyik meghatározó egyéniségének számított. Az 1901-ben megalakított Magyar Sző­lősgazdák Országos Egyesületének az ügyvezető igazgatói, később pedig az alelnöki tisztségét töltötte be. Számos konferenciát, bemutatót szervezett, amelyek közül kiemelkedik az 1905. évi tátralomnici nemzetközi csemegeszőlő- és borkiállítás. Pintér János 1987a. 453-454. 9 Katona Zsigmond 1867-ben költözött Kecskemétre, ahol jelentős mértékben kivette a részét a homoki szőlőtermesztés fejlesztéséből. 1885-től jelenléte az országos és a helyi szaklapokban, illetve kiadvány­okban rendszeressé vált. 1887-ben 13 hold területet vásárolt az egyik helybeli ügyvédtől, amelyet sző­lővel és gyümölcsfával ültetett be. Kezdeményezésére jött létre az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyü­mölcstermelők Szövetkezete, amely 1897-ben több mint 300 kat. holdon kezdte meg működését. Für Lajos 1985a. 229-236. 3 0 Kosinszky Viktor (1863-1965) 1884 szeptemberétől kapott szőlészeti és borászati vándortanítói kine­vezést, majd 1886-ban elvállalta a pozsonyi szakiskola vezetését. 1891-ben Bethlen András, földmüve­lésügyi miniszter megbízta a Tokaj-hegyaljai szőlők rekonstrukciós munkálatainak a vezetésével, ami­vel egyidejűleg kinevezte a tarcali vincellériskola élére is. 1898-ban Aradra került, ahol a Paulis­barackai, illetve a csálai állami oltványtelepeket irányította. 1908-ban Budapestre kérte áthelyezését, ahol borászati kormánybiztos lett. Erményi Magdolna, P. 1988a. 229-230. 3 1 Mathiász János 1880-ban vált meg Kassától és a hivatali pályától azért, hogy minden idejét a szőlész­kedésnek szentelje. 1881-ben gróf Andrássy Gyula felkérésére elvállalta 100 holdas szőllőskei birtoká­nak a vezetését. Katona Zsigmond biztatására 1890-ben 17, majd nem sokkal később 33 kat. hold immúnis homokot vásárolt Kecskemét határában, ahol mintaszőlészetet létesített. Nemesítői tevékeny­ségének eredményeként számos szőlőfajtát állított elő, amelyeket napjainkban is termesztenek. Für La­jos 1985b.363-370. 3 2 Gerle Imre 1885-ben érettségizett Szegeden a kegyesrendi gimnáziumban, majd jogi tanulmányainak a befejezését követően joggyakornokként tevékenykedett a szegedi királyi törvényszéken. Később önálló irodát nyitott. Nemcsak a Szegedi Gazdasági Egyesület titkári tisztségét töltötte be, hanem vezette a Szeged-Alsótanyai Mezőgazdasági Egyesületet is. Márkiné Bóka Zita 2001. 75. 3 3 Horgos-királyhalmi szőlőbirtokos, aki szőlészeti-borászati felügyelőként is tevékenykedett. Számos dél­alföldi település szőlőterületén ő állapította meg a filoxéra jelenlétét. 4 Ormódi Béla (1831-1917) 1851-től élt Szegeden, ahol bankárként tevékenykedett. Közéleti szerepválla­lása mellett Horgos-Királyhalmon illetve a mérgesi pusztán nagy kiterjedésű területeket parcellázott fel, ezzel hozzájárult a homoki szőlőkultúra kibontakozásához. Habermann Gusztáv 1993. 206. 3 5 Rácz Sándor (1861-1915) kiemelkedő szerepet töltött be a 1901-ben Budafokon létesült Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyam megszervezésében. Zauner Richárd a klosterneuburgi szőlészeti akadémián szerzett szakirányú képesítést, később pedig a budafoki állami borpincéknél tevékenykedett. Horgos-Királyhalmon az Első Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság alkalmazásában állt, de Ormódi Béláék nem nézték jó szemmel újabb és újabb kez­deményezéseit, amelyek komoly pénzbefektetést igényeltek. A szakember később Petőfiszálláson saját magának 4, Pitricsom pusztán pedig a Pallavicini uradalom egyik bérlőjének, egy Landesberg nevű szegedi lakosnak 40 holdat telepített. Bálint Sándor 1976. 575. 101

Next

/
Thumbnails
Contents