Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején

biztosi teendőket Drucker Jenő,

2

8 a Borászati Lapok felelős szerkesztője látta el. A tagok között megtaláljuk a 19-20. század fordulójának országszerte elismert szőlőbirtokosait, szakembereit, akik élen jártak a magyar szőlő- és borgazdálkodás modernizálásában. Említést érdemel közülük Katona Zsigmond,

2

9 Kosinszky Viktor

3

0 vagy éppen Mathiász János,

3

1 akik közül többen a borok bírálatában, minősítésében is szerepet vállaltak, sokan mások (Gerle Imre,

3

2 Heinrich József,

3

3 Ormódi Béla,

3

4 Rácz Sándor,

3

5 Zauner Richárd

3

6) mellett. A rendezőbizottság mintaszőlőtelepet is létesített azért, hogy megmutassa a homoktalajokon gazdaságosan termeszthető szőlőfajták állományát, illetve azokat az amerikai alanyokat, amelyek legjobban beváltak a művelésben. Annak ellenére, hogy a szőlőskertet csak április végén-május elején alakították ki, a megfelelő gondozás :

x Drucker Jenő (1866-1926) 1897-ben lett a Borászati Lapok szerkesztője, amelynek közel három évtizeden keresztül az egyik meghatározó egyéniségének számított. Az 1901-ben megalakított Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének az ügyvezető igazgatói, később pedig az alelnöki tisztségét töltötte be. Számos konferenciát, bemutatót szervezett, amelyek közül kiemelkedik az 1905. évi tátralomnici nemzetközi csemegeszőlő- és borkiállítás. Pintér János 1987a. 453-454. 9 Katona Zsigmond 1867-ben költözött Kecskemétre, ahol jelentős mértékben kivette a részét a homoki szőlőtermesztés fejlesztéséből. 1885-től jelenléte az országos és a helyi szaklapokban, illetve kiadványokban rendszeressé vált. 1887-ben 13 hold területet vásárolt az egyik helybeli ügyvédtől, amelyet szőlővel és gyümölcsfával ültetett be. Kezdeményezésére jött létre az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezete, amely 1897-ben több mint 300 kat. holdon kezdte meg működését. Für Lajos 1985a. 229-236. 3

0 Kosinszky Viktor (1863-1965) 1884 szeptemberétől kapott szőlészeti és borászati vándortanítói kinevezést, majd 1886-ban elvállalta a pozsonyi szakiskola vezetését. 1891-ben Bethlen András, földmüvelésügyi miniszter megbízta a Tokaj-hegyaljai szőlők rekonstrukciós munkálatainak a vezetésével, amivel egyidejűleg kinevezte a tarcali vincellériskola élére is. 1898-ban Aradra került, ahol a Paulisbarackai, illetve a csálai állami oltványtelepeket irányította. 1908-ban Budapestre kérte áthelyezését, ahol borászati kormánybiztos lett. Erményi Magdolna, P. 1988a. 229-230. 3

1 Mathiász János 1880-ban vált meg Kassától és a hivatali pályától azért, hogy minden idejét a szőlészkedésnek szentelje. 1881-ben gróf Andrássy Gyula felkérésére elvállalta 100 holdas szőllőskei birtokának a vezetését. Katona Zsigmond biztatására 1890-ben 17, majd nem sokkal később 33 kat. hold immúnis homokot vásárolt Kecskemét határában, ahol mintaszőlészetet létesített. Nemesítői tevékenységének eredményeként számos szőlőfajtát állított elő, amelyeket napjainkban is termesztenek. Für Lajos 1985b.363-370. 3

2 Gerle Imre 1885-ben érettségizett Szegeden a kegyesrendi gimnáziumban, majd jogi tanulmányainak a befejezését követően joggyakornokként tevékenykedett a szegedi királyi törvényszéken. Később önálló irodát nyitott. Nemcsak a Szegedi Gazdasági Egyesület titkári tisztségét töltötte be, hanem vezette a Szeged-Alsótanyai Mezőgazdasági Egyesületet is. Márkiné Bóka Zita 2001. 75. 3

3 Horgos-királyhalmi szőlőbirtokos, aki szőlészeti-borászati felügyelőként is tevékenykedett. Számos délalföldi település szőlőterületén ő állapította meg a filoxéra jelenlétét. 4 Ormódi Béla (1831-1917) 1851-től élt Szegeden, ahol bankárként tevékenykedett. Közéleti szerepvállalása mellett Horgos-Királyhalmon illetve a mérgesi pusztán nagy kiterjedésű területeket parcellázott fel, ezzel hozzájárult a homoki szőlőkultúra kibontakozásához. Habermann Gusztáv 1993. 206. 3

5 Rácz Sándor (1861-1915) kiemelkedő szerepet töltött be a 1901-ben Budafokon létesült Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyam megszervezésében. Zauner Richárd a klosterneuburgi szőlészeti akadémián szerzett szakirányú képesítést, később pedig a budafoki állami borpincéknél tevékenykedett. Horgos-Királyhalmon az Első Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság alkalmazásában állt, de Ormódi Béláék nem nézték jó szemmel újabb és újabb kezdeményezéseit, amelyek komoly pénzbefektetést igényeltek. A szakember később Petőfiszálláson saját magának 4, Pitricsom pusztán pedig a Pallavicini uradalom egyik bérlőjének, egy Landesberg nevű szegedi lakosnak 40 holdat telepített. Bálint Sándor 1976. 575. 101