A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Szűcs Judit. Maszlag János (1883–1966) öreg halász életrajza

János.

12 További adatok: Maszlag János a Csongrád Megyei Hírlapban többször szerepel az 1960-as évek elején.

13 A mellékletként szereplő 1. fotón írását mutatja az újságírónak. Ez is - talán országos lapban - megjelenést bizonyít. Majd később 1981 őszén ugyancsak a megyei lapban a füzetéből a halászéletről írottakat 6 részletben jelentették meg.

14 M. J. felkérésre, megadott szempontok alapján kezdett írni a halászatról. Ennek bizonyítékát látom abban, hogy az első oldalon pontosan adatolja, bizonyítja többgenerációs halászeredetét, többször megerősíti, hogy sokat tanult az öreg halászoktól. Később, mintha kérdésre válaszolna írja le, hogy az 1888. évi halászati törvény hogyan módosítja, alakítja a halászatot a 19. és 20. század fordulóján (50., 62-65. oldalakon; a kézirat oldalszámát adom meg.) Ezzel szemben a szöveg többi része szabadabban „áramlik". A szövegnek a két fő témában oldalszám szerinti megoszlása: halászat 1-37.(Itt egyéb családi események is szerepelnek.), besorozás, katonaság 3846., újból halászat 47-73., háborús élmények: keleti front, hadifogság 74-120. oldalak. Az említett egyéb családi események: apja házvásárlása körüli bonyodalmak, saját nősülése, illetve a lánykérés gondjai; ezek leírása például népi jogtörténeti és folklór vizsgálat témája lehet. A halászok, halászat hiedelmeihez szolgáltat egy adatot az M. J. leírta „vízbeholt". Előzőekben az öreg halász írását műfajilag az élettörténet, az (ön)életrajz és az emlékirat közötti, átmeneti műfajúként határoztam meg. Ezek közül legdominánsabbnak az emlékirat jellege látszik. Élményeit írásában szelektálta, előre elhatározottan a halász- és katonaéletéről írt. Ez a szelektív emlékidézés az emlékiratra érvényes. (Ebben Szilágyi Miklós lektorom véleményét fogadom el.) Az emlékirat töredékességének kérdésére egyik magyarázat lehet az, hogy ott és akkor szakad meg a visszaemlékezés, amikor M. J. a hadifogásból hazaérne Csongrádra. Lánya közlése alapján tudjuk, hogy a háború, a hadifogság tanulságaként ő nem akart többé fegyvert fogni, nem akart vöröskatona lenni. Ennek leírásánál szakad meg a szöveg. Ezt tartom az írás félbemaradása egyik lehetséges okának. Másik ilyen ok, hogy 120. oldalig leírtakkal a számára fontos élményeket megírta, ezzel emlékiratát befejezettnek vette.

15 (Lektoromnak ezt a véleményét én csak egyik lehetséges oknak tartom.) Harmadik ok az emlékirat írójának fogyó erejében, íráskészsége csökkenésében rejlik. Az írás vége felé egyre több helyen maradnak ki szótagok, szavak javítatlanul, egyre nehezebbé 12 Gát László -jelen munkámról hallva - egy nála lévő jegyzékre hívta fel a figyelmemet. Ez a következő: Katona Imre: Csongrád megyei és csongrádi vonatkozású kéziratok jegyzéke, amely 1974. október 17-i keltezésű, és amelyben Juhász János egyetemi hallgató: Maszlag János halász önéletírása jegyzetekkel kb. 60 oldal bejegyzés szerepel. Tehát az "önéletírás" megjelentetése, jegyzetekkel ellátva foglalkoztatta a helyi kötődésű néprajz szakos hallgatót. (A kézirat és a jegyzetek megjelenéséről nincs tudomásom, az utóbbi J. J. tulajdonában lehet. A helyi levéltárban elhelyezett Katona Imre hagyatékban nincsen.) 13 Füzesi Péter 1965. 242.: Csongrád megyei Hírlap 1961. december 17., 1962. november 15. - Haláláról Palásti Pál nekrológja tájékoztatja az olvasókat a Csongrád megyei Hírlap 1966. február 10-i számában. 14 Csongrád megyei Hírlap 1981. 11-17. között 6 részletben. (Közben hétfőn nem jelent meg az újság.) A bevezetőt J. Szóráth Gyula írta. Szerinte M. J.-t önéletírása folytatásában halála akadályozta meg. 15 Részlet Szilágyi Miklós lektori véleményéből: „Ám megkockáztatható egy olyan feltételezés is, hogy szükségtelennek ítélte az emlékezés tovább folytatását, hisz nem teljes értékű »önéletrajzot« akart írni, hanem azt megörökíteni, ami az életéről igazán érdekes, a jövő számára is fontos tanulságokat hordozó volt - ezt a célját pedig lényegében elérte." 71