A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Szűcs Judit. Maszlag János (1883–1966) öreg halász életrajza

válhatott számára az írás, majd amikor tartalmilag is kérdéses részhez ért, feltehetően külső biztatást sem kapott, félbehagyta a munkát. (A családi emlékezetet máig őrző lánya erre a kérdésre már nem tudott választ adni.) A paraszti emlékiratok, életrajzok helyesírási és gyakran stiláris átfésülést is igényelnek. Erről a hivatkozott kötetek bevezetőjében nincsen szó, a folklorista szöveggondozók ennek részletezését nem tartották szükségesnek. A nagyközönségnek szánt, szépirodalmi könyvkiadóknál megjelent köteteknél ennek a kérdésnek szöveges megfogalmazása elmarad, „homályban marad", hogy újból Szilágyi Miklóst idézzem. De ebben az esetben engedtessék meg nekem erre a kérdésre kitérni. Maszlag János kézírásos szövegének differenciálatlan írásképe, a benne található helyesírási hibák, a központozás hiányosságai miatt a szöveg nehezen élvezhető. (De csak az előbbi okok miatt. A „szerzőnek" élvezetes stílusa van.) Az olvasás megkönnyítése céljából az előbbiekben részletezett hiányosságokat igyekeztünk megszüntetni. (A lehetségesig következetes javításban ezúton is köszönöm a lektor, a szerkesztő és a szövegszerkesztő szíves együttműködését.) Tartalmilag teljesen, stilárisan 95 százalékig eredeti a szöveg, a kulcsszavak nyelvjárási alakját, például a nyomokban előforduló ö-zést megtartottuk. Több halász életrajz, emlékirat készült, egy részük nyomtatásban is megjelent. De ezek a halász-írók a csongrádi társuknál egy, illetve két generációval idősebbek, feljegyzéseikben a halászatnak korábbi korszakát mutatják be.

16 A néprajzi szakirodalom forrásként hasznosítja őket.

17 A csongrádi halász emlékiratának értékét bizonyítja, hogy Szilágyi Miklós a Tisza halászatáról írott összefoglaló munkájában egyegy szerszám tárgyalásánál idézi.

18 A halászat mellett a katonaság, háború és a hadifogság mint korosztálya egyik meghatározó élménye szerepel írásában. Átélt élményeit tényszerűen és olvasmányosan írja le. Közkatonaként, majd hadifogolyként is talpraesett, magát minden helyzetben feltaláló, élelmes, ugyanakkor segítőkész ember tudott maradni. A szűkebb tájról, az Alföldnek erről a vidékéről több első világháborús írást, naplót, rövid följegyzéseket, szóbeli visszaemlékezéseket és más dokumentumokat: leveleket, képeslapokat, rajzokat tartalmazó kötet jelent meg az 1980-as években.

19 Dombi Kiss Imre hódmezővásárhelyi parasztember szintén a keleti frontra került az első világháború kezdetén, sok társához hasonlóan Przemyslnél esett fogságba. Keletre, majd délre vitték, Perzsiába szökve menekült néhány társával az orosz hadifogságból. Hazatérve, 1919 és 1921 között írta meg - Szenti Tibor műfaji meghatározása szerint - naplóját. A Dombi család levelezése is fennmaradt, a kötetbe került. Maszlag János 45 évvel később jegyezte le első világháborús emlékeit. A megírásig eltelt idő alatt sokszor felidézhette, beszélhetett róla, talán ettől is lett talán kiérleltebb írás az övé. Dombi Kiss Imre kisparasztként és Maszlag János halászként hasonló társadalmi helyzetű, hasonló iskolázottságú emberek voltak (D. K. I. három, M. J. négy osztályt végzett), mind16 Bitó 1993.. Danicska é.n., Singhoffer - Peijcsik 1892. 17 Például Szilágyi 1995. 9., 35., 54.; Bárkányi 1996. 453-481. 18 Szilágyi 1995. 59., 68., 71., 75., 85., 86., 89., 104., 122., 179., 185., 187., 201., és 212. 19 Dombi 1983., Szenti 1985., Szenti 1988. 72