A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Mód László: „... utazásainknak alkalmatlanságait tűréssel viselhessük...” Szentes város külkapcsolatai a passzuslevelek tükrében (1827–1830)

igen sokat utaztak.

31 Érdemes talán név szerint is megemlékezni néhányukról: Bodri János, Farkas Péter, Markóts (Malkóts)

32 Farkas, Kolompár Pál, Markóts (Malkóts) József. Közülük egyetlen személy, nevezetesen Markóts (Malkóts) Farkas tevékenységét tekintem át egy kicsit behatóbban, ami lehetőséget nyújt arra, hogy végigkísérjük az 1820-as évek végén tett utazásait, kapcsolatait. Markóts Farkas ügyleteiről a jegyzőkönyveken kívül más típusú levéltári források is beszámolnak. Az 1828/29-es gazdasági évről készített bírói számadásokban is felbukkan a lókupec neve, aki 1828. december legelején 12 forint 12 krajcárért egy fekete paripa mustra lovat vett a várostól közárusításon. A vizsgált időszakban Markóts Farkas mintegy 28 alkalommal kapott útlevelet. A jegyzőkönyvek ide vonatkozó bejegyzései szerint túlnyomórészt lókupeckedéssel foglalkozott, jóllehet két alkalommal búcsúlátogatás céljából kapott passzust. 1827 júliusa és 1830 augusztusa között Gyulán négy, Kunszentmártonban, Mezőtúron, Szarvason és Kecskeméten három, Makón illetve Szegeden két, Szentkúton, Kiskunfélegyházán és Békésen pedig egy alkalommal fordult meg. A felsorolt települések nagy részét Markóts Farkas feltehetőleg vásárok idején kereshette fel, amelyek ügyletei lebonyolításához kiváló lehetőséget biztosítottak. Az 1820-as évek végén a kereskedelmi ügyletekben a városban megtelepedett zsidók is kezdtek egyre fontosabb szerepet játszani. A jegyzőkönyvekben gyakran találkozhatunk a Purjesz, a Ixvi, a Salamon és a Reichlinger családnevekkel, ami egyértelmű jele annak, hogy a szentesi izraelita közösség tagjai a településen kívüli árucserében is részt vállaltak.

33 A források szerint bőr- és gyapjúkereskedelemmel is foglalkoztak, portékájukat leginkább Pesten és Aradon próbálták meg értékesíteni. A cigány lókupecekhez hasonlóan rendszeresen utazhattak azok a szentesi lakosok is, akik időnként fogadott kocsisként tevékenykedtek. A számukra kiadott úti okmányokból kitűnik, hogy leginkább vásárokra vihették megbízóikat portékájukkal együtt. 4 A szentesi fuvarosok leggyakrabban Gyulán, Mezőtúron, Pesten és Temes31 A mesterség múltjára vonatkozóan meglehetősen kevés információval rendelkezünk, hiszen ilyen jellegű kutatások még nem igazán folytak. Kiss Lajos A szegény emberek élete című munkájában külön fejezetet szentelt a lócsíszárság bemutatásának, igaz ugyan, hogy történeti forrásokat nem használt fel. Legutóbb Erostyák Zoltán közölt egy néhány oldalas írást a témával kapcsolatban, amelyben az orosházi cigány lókupecek tevékenységét próbálta meg leírni. Példamutató és egyben követendő lehet IványosiSzabó Tibor tanulmánya, amely a kecskeméti cigányság történetét próbálja meg felvázolni az 1596-tól 1850-ig terjedő időszakban. A városi munkamegosztásban betöltött szerepük vizsgálata kapcsán kiemeli, hogy a helybeli cigányok nagyon értettek a lóidomításhoz, a félvadon nevelt csikók nyereg alá és hámba történő betöréséhez. Kiss Lajos 1988. 277-288., Erostyák Zoltán 1997. 97-100. , Iványosi-Szabó Tibor 1993.7-55. 32 A Malkócs vagy Markóts, Markócs családnév az 1770-es évek közepén már felbukkan a Szent Anna plébánia anyakönyveiben, ami arra utal, hogy a cigányság a 18. század második felében jelen volt a településen. 33 A zsidóság állandó megtelepedéséről az 1790 körüli időből tesznek említést az írásos források. Az 1808/9. évi türelmiadó jegyzék 11 izraelita vallású személyt regisztrált Szentesen, az 1817-es kimutatás pedig már 17 családot tüntetett fel, ami 92 főt jelentett. Erre az időszakra tehető hitközségük megalakulása is. Ekkor készült el első héber nyelvű alapszabályuk és ez idő tájt bérelték ki imaháznak Sarkadi Sámuel asztalos házát a Vásárállás szélén. Harsányi László 1970. 13., 32. 34 Kalaposmestereket szállított 1826 májusában a kiskunfélegyházi vásárra Balog András és Piti József, akik az utazás idejére alkalmi társaságba tömörültek: "...a' Révben öszve érkezvén, ott egymástól meg értettük, hogy mind a Két Kocsival a Félegyházi Vásárra igyekezünk, mind Mi a Kotsisok mind a' 63