A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

Figyelemre méltó próbálkozás, hogy a gimnázium érettségizett tanulói juniálist rendezve ünnepelték meg a sikeres vizsgájukat. 1905-ben ez a juniális egyben a nyári mulatságok kezdete is. A fiatalok 1905. június 29-én, Péter-Pál napján, Madzsar Gusztáv igazgató és Gebe Mihály tanár védnöksége mellett a „a Lúdvári erdő árnyas fái alatt" majálisoztak. A beszámoló a többi bállal szemben az alkalom sajátságaként emelte ki, hogy a gimnazista ifjúság a sok „sablonszerű bál helyett egy életrevaló, parázs mulatságot" rendez. Nagy érdeklődés volt a kezdeményezés iránt, ezért a Főtérről minden órában „omnibuszt" kellett indítani. A majálisok szokásos elemei: játék, versenyek mellett - egy pontosan eddig nem tudható tartalmú - „világposta" programpont is volt.

365 A következő évben a bankett vagy bál helyett - június 30-án du. 5 órától - ismét zártkörű táncos juniálist szerveztek a Lúdvári erdőben. Meghívókat is készítettek. A védnök Madzsar igazgató mellett az aktuálisan végző osztály részéről Barczán Gyula tanár lett,

366 de a rendezők között még több tanár szerepelt. Ezek a gimnazista rendezvények lettek az egyedüli majálisok, melyekről a korábban oly gyakori megállapítás elmondható: „ részt vett rajta a városi intelligencia. " További sajátság, hogy az ekkor rendezett majálisok/juniálisok közül - adataink szerint - ez volt egyetlen városi jótékony célú rendezvény. A tiszta bevételt a „főgimnázium Segítő-Egyesülete" javára ajánlották föl. így természetesen a többi ingyenes ünneppel szemben erre belépődíjat kellett fizetni, mégpedig 1 koronát.

367 Madarak és fák napja Májusban más alkalmak is adódtak a tanulók számára a játékra, szórakozásra, kirándulásra. A majálisok mellett rendszeressé lett a gyermeknap,

7, 8 és a vallási és közoktatási minisztérium utasítása alapján 1907-től megrendezték a „madarak és fák napját."

7169 Az iskolák különböző időpontban, de általában májusban, szabadtéren tartották meg eme tanrendbeli természetvédelmi órákat. A madarak és fák napja nem vált el élesen az iskolai majálisoktól, sőt kapcsolódott hozzá. Bevezetésének az évében például Juhász György tanító a görög katolikus iskolások majálisán, a szokásos 365 Juniális. MAROS, 1905. június 25. 4. I.; Juniális. MAROS, 1905. június 29. 5. 1.; A főgimnázium ünnepélye. MAROS, 1905. július 2. 2-3. 1. 366 Juniális. MAROS, 1906. június 17. 5.1. Az eseményről előzetest adott a MAKÓI HÍRLAP június 26-ai száma Érettségi juniális címmel az 5. oldalon. 367 Mulatság a szabadban. MAROS, 1906. június 28. 4.1. 368 A gyermeknap is gyakran pünkösd másnapjára esett. Programja sokban hasonlított a majálisokra és népünnepélyekre. Színhelye a Lúdvári erdő, a vásártér, esetleg más szabadtéri színhely volt. Például 1912ben május 27-én (pünkösd hétfő) a Lúdvári erdőben árucsarnokokat, konfettit, virágcsatát, katonazenét, futballt, lóversenyt terveztek. {Gyermek nap Makón. MAKÓI FÜGGETLEN ÚJSÁG 1912. május 3. 2.1.) 1914-ben „piros pünkösd napja" kettős ünnep volt, mert a Szentlélek eljövetelének alkalma mellett gyermeknapot is tartottak a városban. Délután 3-kor a főtéren katonazene szólt, majd „Purcsy Károly és Kolompár Béla cigány bandájának nótái fognak élénkséget vegyíteni, szép lányok gyűjtenek az elhagyott gyermekek javára" - hirdették az ünnepet a lapok. A délutáni sétahangversenyt egy esti művészestély követte a színházban. A makói gyermeknap. MAKÓI FÜGGETLEN ÚJSÁG, 1914. június 1. 2.1. 369 Ezt a napot 1907-től szervezték meg. A gyerekek közösen kivonultak a szabadba, itt előadásokat hallgattak a természet hasznosságáról, esetleg műsort adtak, énekeltek. Megfogadták, hogy óvják a természetet, a madárfészkeket. Másokat is visszatartanak azok bántalmazásától. Előfordult, hogy a nap végén fákat is ültettek. Madarak és fák napja! MAKÓI FÜGGETLEN ÚJSÁG, 1912. május 3. 2.1. 288