A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

szavalatok után, de még a játékos mulatozások előtt előadást tartott a gyerekeknek a madarak védelméről.

370 A munkások május elsejéje A fölvonulásra vonatkozó tiltások megszűnte után Makón a május elsejék békésen teltek. Az ekkor tartott munkásfölvonulások nem váltottak ki különösebb visszhangot. Időszakunk vége felé, mind a mellett, hogy a megmozdulások politikai jellege megmaradt, már egyszerű rövidséggel számoltak be róla. 1912-ban például így: „A makói szociáldemokrata párt mint minden évben, úgy most is meg ünnepelte május elsejét. Délután csoportban vonultak le a marosparti vigadóba, hol beszédek és szavalatokkal méltatták a munkások ünnepét. " Hogy a közfölfogás lassan változik, azt az 1903-as év jelezte. A „vörös lobogók és vörös jelszavak" általánosan ellenérzéseket váltottak ki, de úgy látták, hogy Makón „a népkedély nem a társadalmi, hanem a természeti ünnep fölségének hódol meg." 1903-4-ben a szociáldemokrata munkások még fölvonulás nélkül, szónoklatokkal és szavalatokkal ünnepelték a május elsejét a Lúdvári erdőben.

372 A következő években a lúdvári ünneplésre már menetben vonultak a makói szegényebb tömegek. Az ilyen megmozdulások természetesen komoly előkészületeket igényeltek. Ezt a munkát a munkásszervezet vezetői a körülöttük lévő segítőkkel közösen látták el. „A makói munkások május elsején nagyobb szabású ünnepélyt szándékoznak rendezni" 7 „A makói munkások már nagyon készülnek a május elsejének a megünneplésére" - olvashatjuk például 1907-ben. 74 1908-ból pedig már arról is tudunk, hogy „a makói munkások vörös betűs felhívása is megjelent."

375 A kivonulásnak az évek során kialakult egy sajátos koreográfiája. Ezek őrizték a korábbi népünnepély jelleget. Délután egy vagy két órakor az önképzőkör elől indult a munkások menete. Bejárták a várost, áthaladtak a főtéren, majd a Szegedi utcán folytatták az útjukat egészen a Maros-parton található Lúdvári erőig vagy a Bálóligetig.

376 Élen az „elvtársnők" haladtak gyermekeikkel, őket követte a gyakran több ezer főre szaporodott, szakszervezetek szerint csoportosult tömeg, melynek a közepén zenekar játszott lelkes indulókat, munkás- és népdalokat, nótákat.

3 7 A munkások mellett a fölvonuláson a földmunkások szervezett csoportjai részt vettek.

378 A beszámolók sok fölvonulóról, „impozáns" menetről, rendről szóltak. A Makói Hírlap 1907371 ' A görög katolikus majálisa. MAKÓI HÍRLAP, 1907. május 30. Munkások majálisa. MAKÓI FÜGGETLEN ÚJSÁG, 1912. május 2. 2. 372 Május. MAROS, 1903. május 3. 5.1. 373 Munkások ünnep. MAROS, 1905. április 27. 2.1. 374 Munkások ünnepe. MAROS, 1907. április 28. 6.1. 375 Május elseje. MAKÓI ÚJSÁG, 1908. április 29. 2.1. 376 Vásárhelyi - Úri - Főtér - Szegedi utcákon zeneszóval vonulnak a Lúdvári erdőbe, adta meg a menet útvonalát a MAROS 1905-ben. Munkások ünnepe. MAROS, 1905. április 27. 2.1. 377 „Több ezer ember szakszervezetek szerint csoportosulva zeneszó mellett bejárta a várost, s tetemesen megszaporodva vonultak le a város ligeti mulatóba." - olvashatjuk 1907-ben. Munkások ünnepe. MAROS, 1907. május 5. 5.1.; Makói munkások méltó ünnepe. MAROS, 1908. május 3. 378 Május elseje. MAROS, 1906. május 3. 1.1. 289