A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

A Junius 17-ei szórakozás az előző évinél is nagyobbnak ígérkezett. Hogy ne fordulhasson elő az 1901-es eset - a rossz időjárás miatt el kellett halasztani a majálist-, most a mezőhegyesi uradalomból 12 darab nagyméretű, teljesen vízálló, fedett sátort hozattak. Ezek fölállítását már 13-án elkezdték. így csak egészen rendkívüli esetben jöhetett volna szóba a juniális 19-ére való halasztása A program az előző évi mintájára történt. Du. fél ötkor gyülekeztek a földíszített fogatok a vármegyeház kertjében. Innen zeneszó mellett, „felvirágzott kocsikorzóval vonulnak le" a Lúdvári erdőbe.

346 A nap szórakoztató műsorának egyediséget „egy makói feltaláló kormányozható léghajójának bemutatása" jelentette. Szükség is volt rá, hogy a szélesebb közönség érdeklődése is biztosítva legyen. Éjfélkor tűzijáték. A kiszolgálást Vogel Péter, a Korona Szálló vendéglőse látta el.

347 A rendezvény a várt sikerrel járt.

348 1902. őszétől Makónak új polgármestere lett. Ő a cseresnyési majáliskezdeményezéseket nem folytatta. A majálisok régi fénye visszahozására tett 20. század eleji kísérlet ezzel, ellenvetés nélkül, véget ért Makón. A történésekből úgy tűnik, már nem is volt rá ilyen módon igény.

349 Az egyetemisták Az egyetemisták voltak azok, akik ekkor új közösségként csatlakoztak a majálist rendező társadalmi csoportokhoz. Nem lett túl nagy ezeknek az alkalmaknak a száma, hisz a megváltozó hangulat inkább a városban szervezett szórakozások felé vitte ezeknek a fiataloknak is a figyelmét. Egyetemistáink ekkor a fölsőfokú oktatás anyagi terheit fizetni tudó, vagyonosabb családok gyermekei lehettek, ezért a makói egyetemisták többsége a társadalom előkelőbb rétegébe számított. A makói „egyetemi polgárok" nyári mulatságáról 1900-ra vonatkozólag van először adatunk. A Makói Hírlap 1901-ben „Egyetemi hallgatók mulatsága" címmel tudósít a tervezett maros-parti összejövetelről, azt írja, hogy a szervezés a múlt évben rendezett mulatság sikerén fölbuzdulva indult. A beszámolóból úgy tűnik, ez a múlt évi alkalom volt az első. 1901-ben előbb arról értesülünk, hogy júliusban rendeznek mulatságot,

350 majd később arról, hogy az összejövetel augusztusban lesz. Ennek időpontja már kissé messze esett a majálisok szokásos májusi és júniusi napjaitól, de a rendezés mögött a makói elit zöldben rendezett tavaszi szórakozási alkalmai állnak példaként. A táncos összejövetelre, melynek rendezője a „ Csanádvármegyei Egyetemi Ifjak Köre", Hódmezővásárhelyről, Szegedről és Békés megyéből is hívtak hallgatókat. A századforduló makói közhangulatnak megfelelően a tiszta hasznot a Kos346 Uo. 347 A szombat i juniális. MAROS, 1902. június 12. 6.1. 348 Ismerjük a résztvevő előkelő hölgyek névsorát: Borotvás Dezsőné, Draskóczy Edéné, Farkas Mórné, Farkas Jánosné, dr. Paku Imréné, Perlaki Mária, Orbán Ignácné, Széli Györgyné. Leányok: Borotvás Boriska, Breuer Boriska, Kádár Gizike, Keresztszeghy Ilonka, Ott Erzsike, Paulik Rózsika, Toldy Erzsike. A szombati juniális. MAROS, 1902. június 19. 3.1. 349 1902-ben még rendezett majális szintén a Lúdvári erdőben a kereskedők egylete. Ennek érdekessége, hogy az érdeklődő közönség számára „társas kocsi" közlekedett. Juniális. MAROS, 1902. június 8. 4.1. 350 Egyetemi hallgatók mulatsága. MAROS, 1901. július 4. 3.1. 285